A tervbe ment füst

Uj Péter
2013. 12. 23. · Hócipő 2013/26
Az ellenszél, ahogy a kormányfő megmondta, csillapodni látszik. Mi, magyarok, ilyen széllel szemben csillapító emberek vagyunk.

A kitartó, kemény munka eredményei egyre inkább megmutatkoznak. A huhogók egyre-másra kapják a csattanós válaszokat. Mi, magyarok, szeretünk csattanós válaszokat adni a huhogóknak, miután kemény munkánk eredménye megmutatkozik.

Bekövetkezett a növekedési fordulat (az elrugaszkodás éve, a tündérmese és sok egyéb után), a kezdetben oly kritikus Európai Unió kénytelen volt elismerni az eredményeinket, nyugati politikusok csodánkra járnak, és pofátlanul másolják a nemzeti ügyek kormányának nemrég még gúnyolt, átkozott módszereit. Mi, magyarok, a világ kopipészteltebb nemzete vagyunk.

Nincs ez másképpen a trafiktörvény esetében sem, amelyet az idegen érdekek szolgálatában álló ellenzéki erők minden idegen erejükkel igyekeztek tönkretenni, bemocskolni. Először a törvény íróit próbálták meg aljas módszerekkel lejáratni, azt állítva, hogy egy Sánta nevű dohánykereskedő Microsoft Office-ának azonosítói vannak a törvény fájljának metaadatai között. Na most ez egyrészt nem bizonyít semmit, mert mi van, ha meghekkelték az idegen erők szolgálatában álló Anonymusok? A kapucnis néger a Városligetből. Meg aztán hol van leírva, hogy egy Lázár János nem használhat példának okáért egy dohánykereskedőtől lopott szoftvert? Ahogy Rogán Antalnak is lehetett hamis Louis Vuitton hátizsákja. A magyarok, kedves barátaim, nem szívelik a szerzői jogokat.

A süvítő, idegenszerű ellenszél viharos erejére mi sem jellemzőbb, mint hogy a radikális, 68-as baloldal szócsöve, Fábry Sándor az egyre szélsőségesebben ellenzéki Heti Válaszban fekete-afrikai állapotokat idézőnek nevezte a trafiktörvényt. Pedig mi, magyarok, nem kedveljük az afrikás metaforákat.

De ne röstelljünk rátérni végre a sikerekre! Sajnos mi magyarok hajlamosak vagyunk nem rátérni a sikereinkre, miközben hasítunk.

Hiába volt a szekszárdi szekatúra, hiába próbálták mesterségesen fölpiszkálni az emberek széles körű közhangulatát, az eredmények dohányügyben is önmagukért beszélnek. Mi, magyarok, olyanféle emberek vagyunk, akik akkor alszunk jól, ha az eredményeink önmagukért beszélnek.

Nem hiába tüntette ki Orbánt októberben az ENSZ egészségügyi szervezete! Persze az ilyesmit nem adják le a svéd közszolgálati televízióban. És a németek sem csinálnak belőle rajzfilmet. Mi, magyarok, hagyományosan érdeklődünk a svéd közszolgálati tévé és a német gyerekműsorok iránt, nagyköveti szinten.

Mert mi volt a dohánykereskedelmet szabályozó törvény legfontosabb célja? Ki lett mondva, nem? Hát hogy visszaszorítsa a dohányzást, véget vessen az anarchokaotikus vadkapitalista fogyasztásmániának, és a magyarság egészségét mintegy elősegítve, helyes mederbe terelje a nikotin terén kicsapongókat. És most a szemünkkel láthatjuk: a dohányzás, kérem, vissza van szorulva. Jelentősen kevesebb cigaretta fogy, mint annak előtte. A NAV is megmondhatja.

Úgyhogy mindenki leszokhat.

Mi, magyarok, olyan emberek vagyunk, akik hátrafelé nyilazva is mindig eltaláljuk szarva közt a tőgyit.