Rabok legyünk? Legyünk rabok!

Para-Kovács Imre
2014. 04. 02. · Hócipő 2014/07
Éppen tetőzik az Orbán-kormány ámokfutása, a sajtó tele van a szebbnél szebb grafikonokkal, hogy miért is lett sokkal rosszabb a helyzetünk négy év alatt, hogy miért nem teljesült semmi az ígéretekből, hogyan romlott le az egészségügy, oktatás, gazdaság, hogy szegényedett el a magyar lakosság majdnem fele. A miniszterelnök válasza erre az, hogy de. De. Nem igaz. Minden jobb lett. Ezzel a vita véget is ért.

Ülünk egy szétlopott ország közepén, tehetetlen dühünkben egymásnak és magunknak esünk, a közvélemény-kutatások stabil Fidesz- vezetést jeleznek, miközben jön fel a Jobbik, és akkor vezető hír független, baloldali és liberális médiumokban, hogy „újabb titkos szocialista hangfelvétel” szivárgott ki.

Még egyszer: „újabb” – azaz sorban szivárognak ki az ilyen hangfelvételek, a szocik már csak ilyenek, nincs nap, hogy ne jönne egy… „titkos”; édes drága istenem, hát amikor egy pártban stratégiai és taktikai kérdésekről beszélgetnek, akkor azt általában nem a Kossuth tér közepén teszik, sem a szocik, sem a Fidesz, de még a Jobbik sem hívja meg ellenfeleit az ilyen tárgyalásokra. Nem azért, mert elásott kincsekről és tervezett bankrablásokról dumálnak, hanem azért, mert hátrányuk származna abból, ha stratégiájuk nyilvánosságra kerülne… „Szocialista hangfelvétel” – a szocialista hangfelvétel azt jelenti, hogy az egyik szocialista felveszi, amit a másik szocialista mond, aztán lepasszolja valamelyik újságnak. Gratulálok.

A lényeg azonban az, hogy már a címadással minden eldőlt: a szocialisták titkolóznak, hangfelvételeket szivárogtatnak ki, nyilván rosszban sántikálnak, talán még arra is készülnek, hogy hatalomra kerüljenek és leváltsák a Fideszkormányt. Borzalom.

Ha valaki ezután elolvassa a hangfelvétel nyilvánosságra hozott szövegét (nagyjából az olvasók 5%-a), azzal szembesül, hogy az MSZP pártigazgatója szembesíti társait az előző szoclib kormányzat hibáival, felvázolja, hogy merre kéne menni a továbbiakban, milyen nehézségek adódhatnak, és olyasmiket mond nekik, hogy egy baloldali pártnak esetleg baloldali politikát kéne folytatnia. Arról is szól, hogy megfelelő médiatámogatás nélkül képtelenség kormányra kerülni, de leszögezi, hogy nem propagandagépezetet akar, csak egy kicsit lojálisabb, nem egyértelműen a Fidesz zsebében lévő lapokat, rádiókat és tévéket.

A teljes anyag visszafogott hangvételű, értelmes, ráadásul baromi fontos eligazítás, sem egy „kakas csípje meg”, sem egy korrupciógyanús elszólás, a pártigazgató végig ijesztően civilizált és okos, ha ezt a hangot hallottam volna az elmúlt négy évben, de legalább a kampányban, már rohantam volna belépni a Szocialista Pártba (költői túlzás, de jól leírja első reakciómat).

De ez tök mindegy, mert a bevett gyakorlat szerint az elkövetkező néhány napban a jobboldali médiumok a falig fogják tolni a „megint lebuktak a szocik” kezdetű óbégatást, a független, illetve baloldali lapok, tévék, rádiók pedig majd hasonló terjedelemben elemzik a kiszivárogtatás mikéntjét, a lyukas szocialista szervezetet, ahonnan minden kiesik az utcára, és okos emberek fognak elgondolkodni azon, mit is jelenthet a „nem a mutyi, nem öltönyt meg nyaralást akarok vásárolni, hanem az embereinket elrendezni” kitétel Velez pártigazgató részéről. Azaz tökéletesen kiszolgálják a Fidesz érdekeit, arról beszélnek, ami lényegtelen, és közben arról hallgatnak, ami harminc-negyven évre a pöcegödörbe löki ezt az országot, a borzalmas gazdasági helyzetről, a kilátástalan politikáról, az ország tartósított és külföldön közröhejszámba menő impotenciájáról.

Mindez mindegy, mert egy rendkívül okos, nagy taktikai érzékkel megáldott szocialista párttag Horn Gyula emlékének ajánlva úgy döntött, hogy nyilvánosságra hoz egy hónapokkal ezelőtt készült, tök érdektelen, de legalább biztató jeleket mutató zártkörű beszédet.

Az önsorsrontás magasiskolája, nem csoda, ha Orbán Viktor nem hajlandó vitázni, inkább vállalja a kockázatot, és bemegy saját tévéjébe, rádiójába, hogy kijelentse: ezek a baloldaliak, liberálisok nem is vitatkozni akarnak, hanem ócsárolni az ő becses személyét. meg támadni akarják, hát milyen dolog már ez?! Mesterházyból konkrétan kinézem, hogy képes lenne hazugsággal is megvádolni Orbánt, arról nem is beszélve, hogy úgynevezett tényeket meg adatokat sorolna fel saját állításainak bizonyítására, ami olyan mértékű impertinencia, ami már majdnem hazaárulás.

Négymillió szegény meg nézi a köztévét – ha van neki –, hallgatja a közrádiót, és tudja, hogy most megint a Fideszre kell szavaznia, különben nem lesz nyugdíja, emelkedik a gázár, és dögleni kezdenek a malacok. Mármint a szomszéd faluban, mert ő nem fogja megérni a nyugdíjkorhatárt, a gázát már rég kikötötték, malacai meg egyáltalán nem voltak.