Az ellenzék a helyére került

Para-Kovács Imre

2014. 04. 16. · Hócipő 2014/08

Az időzítésen múlik minden. Március végére – legalábbis a felszínen – összeállt a Kormányváltók kommunikációja, elég jó tömeggyűlést rendeztek az Opera előtt, és már csak elvétve ugrottak egymás torkának nyilvános rendezvényen vagy tévéműsorban. Nagyszerű kezdet! Ha folytatódik az összecsiszolódás, május végére, június elejére körvonalazódik a baloldali-liberális alternatíva, augusztusra pedig már talán az üzenet is megfogalmazódik, mármint azon kívül, hogy Orbán Viktor rossz, Mesterházy Attila jó, mert ez meglehetősen sovány.

Nem akarok túl merész lenni, de ha télen vagy jövő tavasszal lennének a választások, megfelelő távolságból szemlélve úgy tűnhetne, mintha valami ellenzékféle állna a kormánnyal szemben. Ettől még nyilván nem győznének, de legalább nem lenne ennyire kínos a kudarc.

Kár, hogy áprilisban volt a választás.

De azért ezt nagyjából lehetett előre sejteni, és semmi sem menti a 33 nevű pártot, mert négy év alatt még arra sem jöttek rá, hogyan is hívják magukat, így aztán a lényegre szinte egy hét sem jutott: mit akarnak, mit nyújtanak Orbán helyett, és miért nem ugyanazok a lovagok, akik négy éve még azt mondták, hogy ni!

Áll a választó a pusztában, és erősen gondolkodik, hogy a nemrég darabokra szakadt szocialista párt az ismert ellentétek, vádaskodások és hátbaszúrások után miért is állt össze megint, kiegészülve a poszt-SZDSZ egyik emblematikus figurájával (itt azért emlékezzünk meg arról, hogy az egyébként sem óriási SZDSZ is képes volt vagy négy részre szakadni), mintha mi sem történt volna. Miért is szavazna rájuk pontosan?! Azért, mert Orbán Viktor rosszul kormányoz? Ez azért elég gyönge érv, hiszen Orbán például azt mondja, hogy nagyon is jól kormányoz, az IMFhitelt visszafizettük (az újabb hiteleket pedig nem nevezzük hitelnek), nincsenek megszorítások (a megszorításokat nem hívjuk egszorításnak), a rezsi csökken (a rezsi növekedését csökkenésnek nevezzük), a túlzottdeficit-eljárás megszűnt (se növekedés, se beruházás).

Ezt a választást nem Simicska Lajos miatt vesztette el az ellenzék, nem a közszolgálati Fidesz-TV és -rádió miatt, nem az óriásplakátok és a lejtős pálya miatt, hanem kizárólag a rossz taktika, valamint a stratégia teljes hiánya vezetett ide. Pitiáner tolongás a helyekért, béna nyilatkozatok, hebegés és habogás azokon a fórumokon is, ahol megszólalhattak, százmilliók titkos számlákon, dögletesen unalmas, lejáratódott arcok és gyönge ígéretek.

Puch László nem került a parlamentbe, de rajta volt a listán.

Gyurcsány Ferenc kampányolt, Bajnai Gordon ért a kormányzáshoz, tehát Mesterházy Attila lett a miniszterelnök-jelölt, aki ugyan egyikhez sem ért, de szépen rendbe rakta a pártját. Rendbe rakta, aztán a bajai bénázás után azonnal kapott a nyakába néhány nagy öreget, amivel teljes lett a visszarendeződés, ő meg állt a pódiumon, és dőlt belőle az üresség. A közös lista rossz ötlet volt, tulajdonképpen minimalizálta a baloldali választók aktivitását, elriasztotta az LMP-ről levált PM-eseket, Bajnai mérhetetlen lett, Gyurcsány talán hozta a hívő tagozatát, de az MSZP-t külön is többre mérték még két éve.

Káosz és kudarc.

A Fidesz nem nyerte meg a választást, százezreket vesztett el a 2010-es táborából, de ebből kizárólag a Jobbik profitált. 40% otthon maradt, mert nem érdekli az egész, mert úgysem lenne jobb, ha visszajönnének a szocialisták, mert hátha mégis igazat mond a Fidesz, és hamarosan bekövetkezik a magyar csoda. Otthon maradt, mert utál mindenkit, aki valaha is megfordult a Parlament környékén, vagy oda készül.

Schiffer András éppen csak megúszta, de négy év múlva már nem lesz ilyen szerencsés, ha azonnal el nem megy egy kommunikációs tréningre, Mesterházy belebukik, ha nem most, akkor legkésőbb ősszel, Bajnai nemsokára megint sértődötten kivonul a politikából, Gyurcsány Ferenc lubickolni fog a semmiben, a nemzeti elbutulás pártja pedig folytatja, amit eddig csinált: zsidóznak, cigányoznak és szépen együttműködnek a Fidesszel, ha szükség van rájuk. Végre lesz idő tisztázni, hogy Gyurcsány utálja-e jobban Mesterházyt, vagy Bajnai Veres Jánost. Ezzel majd szépen el is telik a következő két-három év.

Reménytelennek látom a baloldali ellenzék felépülését, nincsenek alapok, amire építkezhetnének. A dögletesen unalmas és egyre csöndesebb terror évei jönnek, a nemzeti italboltok előtt kígyózó sorok.