Kény Szer Vállalkozás

Para-Kovács Imre
2015. 04. 15. · Hócipő 2015/08
Béla vagyok, vállalkozó, pénzügyi szakember, elloptam 4 milliárdot, köszönöm, hogy meghallgattatok – mondta Béla, aztán visszaült a he­lyére. A névtelen sikkasztók havi összejövetelén nem volt rossz a hangulat, de mivel a szokottnál is sokkal többen jelentek meg, kicsit feszültebbek voltak a törzsgárdatagok. Mindenféle jöttmentek estek be az utcáról, büntetlen előélettel, alig harmincévesen, és 2–8 milliárdokat vallottak be, miközben a felkészült és már évtizedek óta sikkasztással foglalkozó szakik alig néhány száz milliót. Régen minden jobb volt.

A Tocsik-ügy és 73 Tocsik-ügy között az egyszerű szemlélő agyában nincs különbség, mert nem lehet józan ésszel felfogni, hogy létezik nagyon sok pénz, de létezik a nagyon sok pénz hetvenháromszorosa is. Nekem például máig gondot okoz elképzelni, hogy végtelen mennyiségű természetes szám van, viszont végtelen mennyiségű pozitív természetes szám is létezik, és az utóbbi nem a fele az előbbinek, hanem pontosan annyi. Ha ebbe belekeverem a törteket, akkor csak zavarosabb lesz a kép, mivel két természetes szám, például az 1 és a 2 között ugyancsak végtelen mennyiségű tört helyezkedik el a számegyenesen, semmivel sem kevesebb, mint az összes természetes szám között, mert végtelen és végtelen között nincs különbség, még akkor sem, ha van. ráadásul ezt nevezik az egzakt tudományok legegzaktabbjának, illetve nem nevezik, de én most nevezem. A politika pedig egyáltalán nem egzakt, csak az ellopott pénzek felől tűnik annak, de ekkor a tájékozódni kívánó polgár beleütközik a fentebb már felvázolt problémába, és szerencsétlen esetben el is akad.

4 milliárd – mormolja magában, majd megkísérli átváltani törlesztőrészletre, nyugdíjra, lélegeztetőgépre, de nem sikerül. Természetellenes számokat kap, úgyhogy inkább feladja.

Vannak olyan országok, ahol az emberek annyira belezavarodtak az osztásba és szorzásba, hogy inkább kimentek az utcára, felkoncolták a politikusokat, a politikusok bankosait, nagyvállalkozóit, hogy tiszta lappal indulhassanak, és még csak elképzelniük se kelljen, mennyi tojást lehetne venni 4 milliárd egységnyi helyi pénzből.

Kétségtelenül ez egy tiszta megoldás, bár véres, és az eddigi tapasztalatok alapján csak új politikusokat segített hatalomba, akik vagy megint sikkasztottak, vagy megint elmebeteg módon vezették az országot.

A másik lehetőség, hogy a zavarodott és ideges polgár elmegy egy olyan országba, ahol vélhetőleg kevesebbet lopnak a politikusok, és hónap végén marad annyi pénze, amit hazaküldhet a családjának, akiktől így a helyi politikusok még többet tudnak lopni, de az ő gyermekei legalább már egy működő rendszerben fognak felnőni, és elfelejtenek magyarul. Ha elfelejthetnék magyarul, egy percig sem maradnék itt tovább.

A totális tolvajlás zivatarában alig tűnt fel az a rövidke hír, miszerint Fidesz-közeli cégek erőszakkal vettek el jogos tulajdonosaiktól mintegy 3-400 vállalkozást.

Mondom lassabban: erőszakkal, 3-400 vállalkozást.

Ez a hírek szerint úgy történt, hogy bement két ember a tulajdonoshoz, és mondta kedvesen, hogy a központból jöttek, kellene nekik ez a jó kis cég, természetesen nem ingyen, hanem pénzért, amit majd az állam biztosít a következőképpen: cég pályázik, pályázatot megnyeri, pénzt elteszi, aztán mehet isten hírével, mert vállalkozása immár jó kezekben lesz.

Nem kétlem, ez valakinek még jól is jöhetett, de a többség nem így képzelte el a rendet, és megpróbálta kihúzni a fejét a hurokból. Ilyenkor jött a független adóhivatal – mármint a hírek szerint –, és addig ellenőrizte a céget, amíg hibát nem talált, aztán a megtört tulajdonos mégiscsak belátta, milyen jó üzlet Fidesz-közeli oligar­cháknak eladni az egészet, és menni nyugdíjba, de gyorsan.

A kérdés most csak annyi, hogy ezek a bizonyos oligarchák még a Fidesz gazdasági hátterét erősítik, vagy már Gyurcsány kottájából játszanak, mint Simicska Lajos, mert utóbbi esetben ezek a cégeladások hirtelen a figyelem középpontjába kerülhetnek, és még az is kiderülhet, hogy nem voltak törvényesek.

Magyarországon nyilván nincs korrupció, de azért harcolni kell ellene, és jelen állás szerint a korrupció elleni harc a Simicska elleni harc formáját öltötte magára. Hamarosan Vida Ildikó is ellenség lesz, mert kiderül, hogy mindvégig Gyurcsány kottájából játszott, de nekem például Rogán Antal is gyanús.

A gond azzal lehet, hogy a pályázati rendszerben tevékenykedő, azt irányító és meghekkelő fideszeseket (akik egyértelműen Gyurcsány kottájából játszottak) is be kell áldozni, ez azonban nem jelenthet gondot, ha a hatalom megtartása a tét.

Ekkor és csak ekkor következhet be az a váratlan fordulat, hogy az elrabolt cégek tulajdonosai jogi és anyagi kárpótlást kapnak, kivéve azokat, akik időközben váratlanul elhaláloztak, mert előfordult ilyesmi is. Őket majd elfelejtjük.