Buenas noches

Nékám Petra
2008. 11. 29.
Egy közelmúltban végzett vizsgálat során kiderült, hogy a mexikói rendőrök fele nem alkalmas a rendőri pozíció betöltésére. A Hócipő riportere Pacoval, egy határ melletti kisvárosban szolgálatot teljesítő rendőrrel beszélgetett.


Hócipő: Kedves Paco, ön átment a teszten?

Paco: Hát. Majdnem.

Hócipő: Ez mit jelent?

Paco: Azt, hogy nem. De nagyon nehéz kérdések voltak. Mondjuk mondtam José-nak, aki a tesztírást felügyelte, hogy kölcsönadom neki a feleségem, ha megmondja a helyes válaszokat.

Hócipő: És nem állt rá?

Paco: Utólag belegondolva mégis inkább a kecskémet kellett volna felajánlani. De mondom, nagyon nehezek voltak a kérdések.

Hócipő: Tudna mondani egy példát?

Paco: Már hogyne. Például megkérdezték, hogyha találkozom egy amerikai rock zenekarral, akik azt mondják, hogy vennének egy kis kokót, akkor mit mondanék nekik.

Hócipő: És mit válaszolt?

Paco: Hát, hogy elkísérném őket Sergio nagybátyámhoz, olyan szép áruja van, hogy soha haza sem akarnak majd menni innen.

Hócipő: Ezek szerint nem ez volt a helyes válasz.

Paco: Nem hát. Pedig mind ezt írtuk a teremben. Mondjuk az csak véletlen, hogy mindenkinek nagybátyját Sergionak hívják, de ez egy kisváros. Amúgy meg nem értem, hát ezzel mindenki jól járt volna, én is, a nagybátyám is, a zenekar is. De állítólag valami FBI-t kellett volna válasznak írni, akik valami rendezvényszervezők lehetnek, ha annyira kell nekik egy zenekar, hogy magukkal vinnék őket.

Hócipő: És a határsértőkkel mit csinál?

Paco: Mit csinálnék? Megmondom nekik, hogy hozzanak egy burgert, amikor hazafele tartanak.

Hócipő: Gondolja, hogy hazajönnek?

Paco: Persze, miért ne? Mindegyik megígéri. Sőt, néha még adnak is 500 dollárt, hogy pislantsak egy jó nagyot, amíg átszaladnak. Én pedig néha egésznap csak pislogok.