Na mi újság, Mészáros úr?

Para-Kovács Imre
2018. 01. 03. · Hócipő 2018/01
A legoptimistább becslések szerint is 100.000 alá lőhető be azok száma Magyarországon, akik nyitott szemmel járnak, akik hajlandók keresni az információt és nem érik be annyival, amennyit eléjük okád a gépezet, az a gépezet, ami 2018-ra egyértelműen és hézagmentesen a kormány kezébe került. Ezt a 100.000 embert a jelenlegi kormány – nagyon helyesen és kockázatmentesen – kivette a kalapból, ezek nem számítanak, nem döntik el a választást, nem töltik meg a Kossuth teret, nem képesek fenntartani egy televíziót vagy rádiót, de még egy napilapot sem, csak írogatják a többszörösen összetett mondataikat, amelyekben a korrupcióra, fasizálódásra és a sötét jövőre hívják fel a figyelmet, miközben az embereket nem ez érdekli, hanem… nos, tulajdonképpen az embereket semmi sem érdekli, csak legyen elég büdös hús, amit a tegnapi újságba csomagolnak és legyen az interneten elég nagy színes kép, melyeken jól öltözött emberek nem csinálnak semmit. Néha egy szörnyű baleset. Cuki kis szőrös állatok. Akciós krumpli. Mert az emberek azt szeretik, ha finoman lecsorog rajtuk az idő zsírja, és nem zavarják meg őket a semmiben.

A Népszabadságot, Magyarország egyetlen jelentős és normális napilapját úgy lehetett kicsinálni, hogy három nap múlva már senkit sem érdekelt, a megyei lapokat zsebre tudta a kormány vágni egyetlen komolyan vehető tüntetés nélkül, Ferenczi Krisztina könyvei, az online lapok brutális leleplezései, a tényfeltáró oldalak megrázó adatai, a civilszervezetek elkeserítő és felháborító jelentései úgy hullnak a semmibe, mint a celebprostik ruhadarabjai, csak ez utóbbiakat milliók követik feszült figyelemmel.

És megnyugodhatnak, akik eddig esetleg szorongtak: a Fidesz nem fogja elfoglalni vagy beszántani a Jelenkort. A légmentesen lezárt és következetesen kiszolgált milliók, akik nem is akarják megérteni az országban zajló folyamatokat, észre sem veszik, amikor elszigetelődnek a valódi világtól, hiszen annak sohasem voltak részei, mindig is szellemi gettóban éltek, csak mostantól ez már nem a sajátjuk, hanem a hatalomé, de teljesen mindegy, hiszen még kényelmesebb is, komfortosabb, tágasabb az új, a szakemberek folyamatosan csinosítják.

A Fidesz egyik nagy újítása, hogy feltalálták a fizetést, azaz a nekik dolgozó embereket megfizetik, biztos megélhetést nyújtanak az elvégzett munkáért cserébe, senkit sem hagynak az út szélén, ha valaki még az Echo TV-hez is túl hülye – amit azért elég nehéz elképzelni, de megtörténik –, akkor valamelyik megyei lapnál helyezik el, ha valamelyik emberük Hitlernek öltözve pingált horogkereszteket a zsidótemetőben, vagy ami még rosszabb: zárt körben bírálta a stadionprogramot, néhány hónap múlva visszakerül egy másik fontos állásba, mert a hatalom tudja, hogy akinek elengedi a kezét, az máshol keres állást, sértődött lesz, és előbb-utóbb beszélni fog.

Ez az egyetlen dolog, amit a Fidesz nem engedhet meg, inkább vállalja, hogy legecizzék Orbánt, tűri, hogy lopjanak a lopott pénzből, csak haladjon a karaván, jussanak el a választásig, mert nincs más terv. Megnyerni a választást és készülni a következőre.

A renegát médiumok látszólag teljes erejükből támadják a rendszert, de eredetüknél fogva éppen annak lényegét nem érinthetik, hiszen akkor saját magukkal kellene leszámolniuk, hiszen elég távol állnak a szeplőtlen fogantatástól.

Nem érinthetik Orbán személyes gazdagságát, mert ennek megteremtésében és gyarapításában tulajdonosuk is részt vett, inkább elcsámcsognak a harmadrangú strómanok és államtitkárok piti korrupciós ügyein, miközben próbálják kimosdatni a szélsőjobboldali trónkövetelőket a teljes múltjukból, minden bizonnyal abból kiindulva, hogy ha a radikális, alternatív, liberális Orbánból lehetett populista, nacionalista, demagóg diktátor, akkor majd a Jobbikból is lehet európai néppárt, miközben ez nem igaz, az entrópia csak egy irányba működik, az üvegszilánkokból csak a visszafelé játszott filmeken lesz megint pohár.

2018-ra nem maradt nagy példányszámú, független, liberális vagy baloldali médium a piacon, a gazdaság szereplői pontosan tudják, hogy ilyesmit támogatni veszélyes és üzletileg hiba, a lakosság pedig nem képes, nem akar eltartani ilyesmit, sem igénye, sem pénze nincs rá, elég nekik az, ami van.

Mindenki megköti a maga alkuját, mindenki elveszi a részét, akik pedig elvekre és függetlenségre hivatkoznak, gyorsan megtanulnak angolul vagy minimálbérből élni. Nincs rés a pajzson, a Fideszen kívüli világban még egy trafikod sem lehet, nemhogy normális fizetésed a munkából, amihez elvileg értesz. Az ajtók záródnak, minden kitántorgó értelmes ember nyereség a nemzeti együttműködés szempontjából, minden újszülött hülye szintén.

Hát ez baromira nem lett vicces, úgyhogy idebiggyesztek egy humoros történetet.

Egy fejkendős paraszt néni üldögél a Time Square sarkán a délutáni nyári hőségben, és kedvesen odafordul az arra sétáló magyar íróhoz: mondja kedveském, merre kell menni a Port Authority Bus Terminál felé? – Csókolom! – mondja a magyar író – tessék felszállni a 3-as metróra, és azzal Borough Hallig, onnan meg gyalog! De tessék már megmondani, hogy miből látta rajtam egyből, hogy magyar vagyok, amikor már itt élek 15 éve, és nem is szólaltam meg magyarul! – Nem tudtam, kedveském – válaszolta az asszony –, reggel óta mindenkitől ezt kérdezem.