Oly távol, messze van hazám

Varga Ferenc József
2009. 07. 11.
Magyarország Tajvantól nagyon messze van! Csak a repülőút 16 óra, plusz 30-40 perc kijutni a budapesti buszállomásra, ahonnan Bécsbe megyek - az 3 és fél óra. Aztán itt Tajvanon a repülőtérről el kell jutni a gyorsvasút-állomásra (kb. fél óra), ahol Kaohsiung városába kell jegyet váltani és az út kb. 2 óra... Szóval egy jó 24 órát, (vagy többet) rá kell szánni az útra úgy mindenestül, hiszen néha várakozni is kell a különböző járművekre. Aztán kimegyek az utcára, nézem a házakat, az embereket, a metrót, és érzem, hogy az én hazám nagyon messze van!

Budapest

- A tartósellemet egy százasé a tartósellemet! A tartósellemet a tartóssat az ellemet!

- Bocsika, pár forintot nem tudná adni? Jóvanbzmgakrvnydt!



Budapest II.

- Jó napot kívánok!

- Jegyet bérletet!

- Köszöntem.

- Én meg kértem a jegyét meg a bérletét.

- Nincs... na jó, csak blicceltem!

- Jó, személyit kérek.

- Össz-vissz egy megállót mentem.

- Azt én nem tudhatom.

- Biztos hazudok.

- Térítésmentesen próbálta meg igénybevenni a szolgáltatást, ami lopásnak minősül, szóval örüljön hogy csak megbírságolom, és nem hívom a biztonsági őrt meg a rendőrséget. Személyi igazolványt kérek lakcímkártyával...

- Mindezt egy megállóért és egy koszos, büdös, összefirkált, sötét, nyikorgós, háborús metrókocsiért?

- Nem kell rá felszállni, autóval is lehet menni.

- Persze! Egy megállót. És fizessek a parkolásért ezreseket, a benzinről már nem is beszélve.

- Nem kell bejönni a „nagyvárosba”.

- Magának sem a malacok mellől!



- Hívhatom a biztonságiakat, ha ennyire akarja!

- Azok után, hogy úgy kezel, mint egy kutyát?

- Kutyáknak is kell jegyet lukasztani!

- Nem tudtam, mert még most is tele van a kezem meg a zsebem a szórólapokkal.

- Nem kell őket elvenni.

- Unom, hogy mindenre tud valamit mondani! És utálom a maguk stílusát!

- Nem kell metróval utazni.

- Magyarország, 2009!

- Nem muszáj itt élni, el is lehet menni!

- El is megyek!



Tajvan, Kaohsiung
(Magyar szinkronnal, és budapesti alaphangulattal)


- Szakaszjegyet a Formosa Boulevardig!

- Ni hao, jó napot, uram, természetesen, tessék parancsolni.

- Mennyi?

- 15 dollár, kérem.

- Ellenőr van?

- Nincs, kérem, itt az automatánál tudja érvényesíteni a jegyet.

- Hogy?

- Tessék odaérinteni a szenzorhoz!... Pardon! A hamburgert nem szabad levinni a metróba!

- M'ér'? Kikapja a kezemből egy csöves?

- Nálunk nincs csöves a metrón, és hamburger sem. Kérem szépen tisztelettel, ne egyen a vonatunkon!

- És ha eszem?

- Akkor 1500 dollár lesz a bírság. Elnézést, de ez a szabály.

- Szarok a szabályukra! Talán még inni se lehet a koszos, büdös metrójukon?

- Sajnos nem. És bocsánat, de nem koszos és nem büdös. Bizonyára először utazik velünk!

- Igen. És akkor mi van?

- Tisztelt uram, a kaohsiungi tömegközlekedési eszközökön ügyelünk a rendre és a tisztaságra.

- Jaj, hogy oda ne rohanjak!



- Nem kell rohanni, pontosan járnak a vonatok, hétköznap 2-3 percenként. De ne haragudjon, kérdezhetek valamit?

- Mit akar?

- Ugye Ön Magyarországról jött?

- Igen. Honnan tudja? Kémhálózat működik a külföldiek ellen?

- Dehogy uram, hogy képzeli? Én is sokat utazom szerte a világban.

- Akkor biztos az akcentusomból jött rá.

- Nem, nem az akcentusából.

- Akkor mi a francból?

- A stílusából! A magyar stílus - igazi unikum. No mindegy. Tisztelettel, jó utat kívánok!