Nőknek kitalált meccs (Szerbia - Ghána 0:1)

Nékám Petra
2010. 06. 13.
Eh, mit akarhat egy nő a focitól? Érteni biztos nem értek hozzá, de festeni sem tudok, mégis szeretek gyönyörködni a Botticelli képekben, ahogy fess focistákban is szeretek gyönyörködni. De amúgy szeretem a focit, még mindig jobb, mintha egy hónapon keresztül mondjuk foci helyett a világ szappanoperái mérkőznének meg a tévében (bár kétségtelenül abban is erősek lennének a dél-amerikai csapatok és a magyar be sem jutna) és sör helyett Bailey's lenne a hűtőben (Aminek már a neve is elrettent. Bél íz. Fúj.) és szotyi helyett sem kell szerencsére egy doboz konyakos meggyet feldobálni valahányszor elcsattan mondjuk egy csók.

A meccs mindenesetre izgalmasan kezdődik, mert állítólag az egész kerületben elment az egyik kábelszolgáltató adása - gondolom sok, kedves telefont kaptak az elmúlt negyedórában, na de az internet egyelőre orvosolja a problémát, bár egy Eee PC-n nézni a meccset kicsit olyan, mintha Commodore 64-en játszanék Football Managert.

Szóval, a szerb-ghánai meccset tulajdonképpen a nőknek találták ki, mert nem kell arra koncentráljanak, hogy ki, milyen mezben játszik és ha leszámítjuk azt, hogy a háttérben a „vuvuszar” úgy zúg folyamatosan, mintha a Rajzás elevenedne meg a focipályán. Néhány netes kommentelőnek például hiányozna, ha betiltanák, sőt, számos ötletet sorolnak fel, amit inkább be kéne tiltani (Kiszel Tünde szemöldöke csak alig 2-3 alkalommal merül fel).

A meccs elején kiderül, hogy a ghánai csapat edzője szerb, úgyhogy kicsit olyan érzése lehet, mintha egy szépségversenyen Debreceni Zita anyjának kéne megcsinálnia Bódi Sylvi frizuráját.

Mindenesetre ez a meccs izgalmasan indul, mert a 8. másodpercben rögtön rálőnek a szerbek a kapura (persze eredménytelenül) és hamarosan meg is jegyzik a fórumokon, hogy ez legalább nem olyan híg fos, mint az előző, Algéria-Szlovénia meccs - és tényleg. Sokat rohangásznak, a kommentátor biliárdokat és dákókat emleget, én megmaradtam volna inkább valami flipperes hasonlatnál, de pörög a labda, nagyjából egyformán jól játszik a két csapat, úgyhogy tényleg érdekes - annak ellenére, hogy emlékezetesebb esemény nem történik.

A második félidőre szerencsére megjavítják a kábelt, így nagyképernyőn élvezhetjük tovább a meccset és bizony úgy tűnik, hogy a ghánaiak egyre jobban játsszanak, a szerbek sem akarják hagyni magukat. Utóbbiak - miután hamarosan már csak tízen lökdösik a labdát, mert Lukovics piros lapot kap - felpörgetik a játékot. Náluk ez így megy, minél nehezebb helyzetben vannak, annál jobban felszívják magukat. Helyzet helyzetet követ, az már azonban nekik is sok, amikor a Kuzmanovics kezezése után kapott 11-est gólra váltja Asamoah Gyan.


- Na ne már... ezek is otthon játszanak?


- Én bizisten nem akartam kezezni. Csak úgy ott volt.
Kinőtt a karomból ez az izé és lifegett.


- Add ide a didit, a didit add ide!

A ghánai szurkolók örömtáncot lejtenek a lelátón és én is örülök a fekete csillagok sikerének, csak ennyi nem biztos, hogy a következő meccseiken elég lesz, mert az mégse jó taktika, hogy kimegyünk, aztán az ellenfél majd jól megveri magát.