A politika gyereke

Bakács Tibor Settenkedő
2011. 06. 01. · Hócipő 2011/11
Azért, mert gyerek, még nem fogom utálni. Döntöttem el magamban, de nem volt könnyű. Ha visszaemlékezem 2013-ra, addigra már mindent betiltottak rájuk hivatkozva. Kivágták a filmekből azokat a jeleneteket, amik egy tizenkét évest alapvetően érdekelhettek. Fellini Amarcordjából azt, amikor a trafikosnő megsajnálja a kamaszt, ő meg fulladozik az örömtől.

Amikor Sharon Stone elemi ösztöneit követve keresztbe rakja lábát a nyomozót játszó nagyfiúk előtt, és egy pillanatra látszik a pinája. A postás is már csak egyszer csenget, a másikat kivágták. Én még őrzöm a fáspincében a szén alatt azt a VHS kazettát, amin látható, hogy Marlon Brando hátulról megvajazza Maria Schneidert. A feketepiacon elcserélhetem bármire, mondjuk egy Andzej Wajda-filmre, az Ígéret földjére, amiben van egy döbbenetes szopási jelenet vacsora közben. Azt mondják, beszerezhetetlen a 9 és fél hét, az összeset begyűjtötte a rendőrség új főparancsnoka, Pörzse tábornok. Ha arra gondolok, hogy Aczél György meg pornóban utazott a szexipartól mentes szocializmusban, határozottan érezhető az állam morális fejlődése. Főleg hogy a színházak nagy sikerrel játsszák Pálffy István nemzeti és keresztény érzelmű szakácskönyveit.

Amikor az inkvizíció jogelődje, az ORTT úgy látta, hogy veszélyes vagyok a gyerekekre, zavarban voltam. Úgy neveltem a gyerekeim, ahogy engem, meg apámat az ő apja, és őt a nagyapja. Mindent hallhattunk, nem voltak titkok a kicsik miatt, az más kérdés, hogy mi gyerekek, és mi felnőttek tudtuk, hol a helyünk, és nem kérdeztünk vagy válaszoltunk hülyeségeket. Ha mégis váratlanul megtörtént a baj, és a jótékony csendben megszólalt a gyerekszáj: mi az, hogy maszturbáció? - az anyák válaszoltak rá.

A marketingben, a diktatúrában mindig megjelenik a gyermek mint a hatalom ártatlanságának szimbóluma. Jelentése egyértelműen pozitív, ezért minden esetben hazug. Ha egy csúnya, szőrös, bajszos bácsi, mondjuk Sztálin, az arcához emel egy másik arcot, amely helyzeténél fogva mentes a súlyos bűnöktől, mindenki kap egy esélyt, hogy elmosolyodjon a látványon, különben megy mindenki a Gulagra. De micsoda amatőr volt ő a fülkeforradalmárokhoz képest. Nem is kell mutatni egyet sem ahhoz, hogy az ő nevükben beszéljenek. És ez Kovács Pistikére is igaz, politikai oldaltól függetlenül.

Az „egy gyerek”, „gyerekek” kifejezés konkrétnak látszik, de nem az. Pont olyan, amikor azt mondja Karinthy Frigyes, hogy emberiség, adj egy puszit. Sem egy gyerek, sem a gyerekek nem fognak tüntetni az ellen, hogy a nevükben hazudozzanak, rágalmazzanak, karaktergyilkolászszanak „nem-gyerekek”, hogy rosszabbat ne mondjak.

Zseniális ötlet, lássuk be, a gyermekek ártatlansága fölött őrködni. A disznóól-takarítás koncepciója kibővítve. A magzat, gyerek, család háromszög a politikai keresztények kedvelt vadászmezeje. A nagymama, nagypapa, temetés kérdéskör későbbi, fontos a tempírozás, kétségtelen, most még alig fáj, hogy majd nem lesz akkor nyugdíjam.

Mutass nekem egy spermiumot, és megmondom, ki vagy - természettudományos attitűddel vizsgálatot eddigre már csak Ausztriában végeztek. Összeült I. Orbánban a Nemzeti Megegyezés, és feltette a paradigmatikus kérdést. Vajon a zabigyerekek számítanak akkor is, amikor az ember tragédia? Alföldi ez a kérdés, holott mi Felföldiek vagyunk - gondolta tovább saját maga karizmáját.

A tragédia komikus vége persze az, hogy a megóvott lelkű gyerekek döntik meg az apák rémuralmát. Tudják ezt a fiúk is? Ki is a legyek ura? Milyen is? Gondolom, pont olyan, mint Hajdú Péter interjújában az a kisfiú, aki, amikor az apuka jobbra kinézett, balról beszaladt. Mindenkit meglepett, a rutinos tévénézőket kivéve. A valóságból show lesz, a gyerekből meg felnőtt, aki soha nem hazudik.

A politikai marketing gyermeke, bizonyos szempontból, lehet maga az Antikrisztus is, hisz oly ártatlannak tűnik, mint az Emberfia. Közben a valóság prózaibb, valószínű, hogy mindig hátulról, és felnőttek lökik be a képbe mint díszítő elemet.

Semmi ok a derűlátásra itt a fáspincében. Pedig micsoda semmiség egy színházigazgató kirúgása Szókratész halálához képest? Csak a módszer és a vád azonos. Az ifjúság megrontása! A tündöklő Athén ezen a politikai marketing koncepción indult meg lefelé a lejtőn. Ja. Jut eszembe a gyerekekről, 2013-ra nemcsak a Tűzraktér, Tető, Zöld Pardon, Sirály, West-Balkán, Szikra, Kultiplex, zárt be, hanem a Csillebérci Tábor is, amiből magyar érzelmű vállalkozók szittya wellnesst álmodnak. A gyerekvasút helyére is sót vetettek, és cserkészkiképző tanpályát faragtak belőle. Addigra már mindenki utálta, és letagadta a születési évszámát is, nehogy kiderüljön, mikor is volt gyerek. Az új gyerekek meg már nem abban a köztársaságban nőttek fel, mint a régiek, hisz az új ország Magyarország. Attól félek, ha franciára fordítanák, nem lenne semmi értelme. Vagy, ami nagyobb baj, hogy magyarul mégis van. Ki érti ezt? Én nem, talán azért, mert már nem vagyok gyerek.