Nem érem

Litkai Gergely
2008. 08. 26. · Hócipő 2008/17
Az országok majd’ kilencven százaléka bénább sportban, mint mi. Végül is ez a pekingi olimpia tanulsága. Kína például csak tizenhétszer annyi aranyat szerzet, mint mi, holott százharmincszor annyian élnek náluk, mint nálunk, ha a nálunk illegálisan élő kínaiakat nem számítjuk. Szégyellhetik magukat, hogy ennyien vannak: szinte sportszerűtlenül sokan. Ráadásul egy csomó metró csak az olimpia utánra készül el és vízipólóban sehol nincsenek. Az USA teljesítménye meg egyszerűen minősíthetetlen: Kínától kikapni, ahol a kanyarban nincs a vegyészet, ahol nemrégiben még annyi volt a dopping, hogy 1991-ben két tajcsis nyugtatóra ivott? Szánalmas. Oroszország pedig, aminek el kellett foglalnia ahhoz Grúziát, hogy egyáltalán bekerüljön a hírekbe. A néhány említésre is alig méltó érmükhöz atomháborúval kellett megfenyegetniük Lengyelországot… Nem érmet adnék nekik, olajágat dugnék a seggükbe, hadd lássák, mi az ábra… Na jó, a briteket meg hagyjuk is, akik kerékpározásban virítanak… Nem is technikai sport ez, hanem gyógyszervegyész-konferencia és börze. Az is tuti, hogy a jamaicaiak nem a gandzsától fürgültek meg, a doppingellenőröknek drága a repülőjegy, a helyiek meg be vannak épülve, mint a Szabadság-hegy. Mert nálunk mindenki tök tiszta, a Red Bullt is szódával isszák, hogy híguljon. Ahol meg nem a vegyészet lenne a döntő, ott meg sportszerűek vagyunk meg pszichésen feszültek, hogy hátha ott is mégis a vegyészet. Meg ugye nem vagyunk hülyék, a vízilabda csapat hány aranyat kapott? Többet mint az összes jamaicai koksz Concorde. Mert ők egyedül futnak általában… Nálunk meg ki van kalkulálva per fő… Úgyhogy nem értem, mit kell sírni. Csak így tovább, a részvétel a fontos, a győzelem meg jöhet utána. 2012-ben úgyis olcsóbb lesz a repjegy…