Nemzeti galeri
Varga Ferenc József
2012. 04. 29.
Egy napon majd, mikor úgy érzed, hú de rég láttad már a magyar festészet remekeit, nekivágsz a Várnegyednek és bemész a Nemzeti Galériába. Érdekes lesz az arckifejezésed, ahogy a falakról fotók, ügyetlen másolatok, vagy esetleg modern festők robbantott téglákat és lila pöttyöket felvonultató csodái köszöntenek. A minap ugyanis végrehajtók jártak a Nemzeti Galériában a múzeum egyik 20 millió forintos tartozása okán, s bizony fennáll a veszélye annak, hogy a képtár kincseit elárverezik, mert a HVG szerint összesen 150 milliós adósságról van szó. A Hócipő megszólaltatott egy végrehajtót.
Hócipő: Elárulná a nevét?
László: Pál László.
Hócipő: Csak nem ön is festő, mint a híres Paál László?
László: De, festő voltam.
Hócipő: Nocsak?! És miket festett?
László: Szobákat, konyhákat, külső homlokzatokat. De már nem festek, a végrehajtó jobb állás. Elvittek egy átképzésre, azóta én viszek el mindent.
Hócipő: Na de azért a Nemzeti Galéria gyűjteményét csak nem csonkíthatja meg!
László: Eszem ágában sincs, akkor nem tudnánk elárvereztetni.
Hócipő: Elképzelhető tehát, hogy rövidesen betér valaki a múzeumba, és nem láthatja mondjuk Munkácsy Mihály Ásító Inas című festményét?
László: Nem, ez teljesen elképzelhetetlen, azt a képet ugyanis nem vinnénk.
Hócipő: Mert?
László: Nem tetszik. Mindig én jutok róla eszembe - festő-koromban.
Hócipő: De például Madarász Viktor Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt című képét elvihetnék?
László: Hát, ha az árverésen valaki jól rálicitál, természetesen. Nekem például az egyik kedvenc festményem.
Hócipő: Mi tetszik rajta leginkább?
László: A függöny. Pont olyan van nekünk is, így jól mutatnak a falunkon az ablak mellett.
Hócipő: Ezek szerint válogathatnak, hogy mit visznek el?
László: Igen. Én nagyon örülnék néhány darabnak.
Hócipő: Például?
László: Pl. A reneszánsz apoteózisa Munkácsytól.
Hócipő: Miért pont ez kéne?
László: Hátha kiderül róla, mi az az apoteózis.
Hócipő: Mondja, nem sajnálja, hogy ezek a művek nem juthatnak el a nagyközönséghez?
László: Nem, mert a nagyközönség eljuthat a festményekhez. Valami nálam lesz kiállítva, valami az ismerőseimnél, más darabok meg mondjuk, a képviselő uraknál. Így magán-képtárat üzemeltethetünk, s ez jót tesz majd a BKV-nak, a Volánnak, vagy a MÁV-nak is, mert utazgatni fognak a látogatók. Beindul a festmény-turizmus.
Hócipő: Ez aztán az üzleti szellem! De mi lesz az elárverezett festmények helyén a Nemzeti Galériában?
László: Kerényi Imre már állítólag megrendelt újabb 30 festményt, melyek a magyar történelem legnagyobb pillanatait ábrázolják 2010 és 2012 között.