A szegénység vége

Megyesi Gusztáv
2013. 01. 23. · Hócipő 2013/02
Amint arról a tévécsatornák is részletesen beszámoltak, a hétvégén készenléti rendőrök bevetésével vetettek véget A Város Mindenkié csoport akciójának, melynek keretében az aktivisták elfoglalták a pesti Csányi utca egyik üresen álló házát, így tiltakozván az ellen, hogy miközben csak Budapesten tízezer ember él hajlék nélkül, a fővárosban kétezer lakás áll üresen.

A HVG online-tudósítása szerint a Blaha Lujza téren ezzel egyidejűleg közterület-fenntartók próbálták megakadályozni a már tradicionálissá vált Szolidaritás éjszakáját, igaz, csak az aluljáró fal menti részeit tudták köztévés módon kordonnal lezárni, a délutáni és esti étel- és ruhaosztás rendben lezajlott.

Ráadásul semmi szükség nem volt a konfliktusra egyik fél részéről sem.

Amikor ugyanis délután hatkor megkezdődött a program, s több száz adag paprikás krumplit osztottak szét a rászorulók között, sőt egy házaspár hatszáz palacsintát is sütött, mások pedig használt ruhákat adtak a hajléktalanoknak, a miniszterelnöki titkárság vezetője éppen a helyszínen haladt el gépkocsijával, s azonnal tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy úgy látszik, a kormányintézkedések ellenére is élnek még szegények az országban, de nem kell kétségbe esni, mert ezúttal nem kígyózik több kilométeres sor a Blaháig, mint karácsony előtt.

Ám a miniszterelnök már ettől is dühbe gurult. Ha csak egyetlen ember nélkülöz országomban, mondta, már az is sok, majd utasítást adott a miniszterek azonnali összehívására, a fejleményeket pedig már az olvasó is ismeri.

Tudvalevő, hogy különféle sajtóorgánumok épp a lakásfoglalás és ételosztás hetében tették közzé a minisztériumok múlt évi kiadásairól szóló jelentéseket, kiemelve a többmilliós, sőt milliárdos tételeket bútorokra, telefonokra, autókra, utazásra, indokolatlan megbízási szerződésekre, tanácsadásokra, tanulmányutakra és tanfolyamokra. A kormánypárti lapok természetesen a mindezt hangulatkeltésnek minősítették, ám a miniszterelnök éles hangú nyilatkozatban intette le őket, mondván, amíg egyetlen szegény ember is van az országban, meg kell fogni minden garast, különösen a minisztériumokban.

Majd ebben a szellemben intézkedett.

Ennek megfelelően hétfőtől például a vidékfejlesztési minisztériumban az osztályvezetők és előadók helyett immáron négy-öt fős hajléktalancsoportok vesznek részt a Műtrágya, a Tejcsomag munkacsoport vagy a Bor és alkohol bizottság vidékre kihelyezett ülésein a megfelelő napidíjjal, 7,4 millióért előkészíthetik a soros litván elnökség borral való ellátását, míg ezenközben nincstelen családok vehetnek részt valamelyik nemzetközi ügetőbajnokságon vagy Ukrajnában az Almáskert megtekintésén, a leginkább rászorulók pedig a bangkoki Ázsiai-Ausztráliai Állattenyésztési Kongresszuson a kenguruk szaporodását tanulmányozhatják, mint tavaly is tették a minisztériumi munkatársak, vagy éppen az ötvenhatos forradalom apropóján Brazíliába, Chilébe vagy Paraguayba utazhatnak 15 millióért.

Az utazási keretek természetesen végesek, így sok rászorulónak meg kell elégednie az anyagi juttatásokkal. A közigazgatási és igazságügyi tárca ennek megfelelően fiatal, többgyermekes családoknak 1,7 millió forintért speciális, rozsdamentes bútorzatot vásárol, megint mások között húszezer forintos Dixi-fogasokat és 12 darab, félmillióért vásárolt hullámos ívű asztallapot, 13 600 forint értékű hokedliket, valamint 3,6 millió forint értékben Origo 605-ös forgószékeket osztanak szét, ahogyan utóbbira például az Állami Vagyonkezelőnél volt példa.

Igaz, ami igaz, a legtöbben mégiscsak a pénznek örülnek. Mintegy háromszáz nélkülöző család ebben az évben megfogta az isten lábát: 7,2 millió forintért mondhatja el a családfő szakmai tanácsadás keretében Hende Csaba honvédelmi miniszternek, hogyan lehet még az eddigieknél is korszerűbb a magyar hadsereg, de a belügyminisztérium is 800 ezer forintot fizet egy kisebb tanulmányért. Örömteli hír, hogy a jövőt illetően nyugodtan alhatnak a nyugdíjasok is, nemcsak azért, mert 735 ezer forintos tanfolyamon vehetnek részt a Heckler-Koch lőfegyverek tisztításának és javításának témakörében, hanem mert 1,1 millió forintért figyelhetik meg 11 hektárnyi városrészben a fákat, illetve mérhetik fel az épületek párkánymagasságát.

Azoknak sem kell azonban fölkeresniük többé a Blahát, akik csak alkalmi munkához jutnak. Ők 312 ezer forintért téliesíthetnek egy szép lakókocsit, vagy 475 ezer forintért trófeaszállítást vállalhatnak, az igényesebbek 112 ezer forintos tanfolyamon ismerhetik meg a francia protokoll szabályait, vagy vehetnek részt egy hárommilliós továbbképzésen, amelyen 20 állami vezetőt két héten át, napi négy órában vezetnek be a nonverbális kommunikáció rejtelmeibe.

Hogy aztán az arra legérdemesebbek nem másnak, mint egyenesen Varga Mihály tárca nélküli miniszternek lehessenek a nyelvtanárai. A miniszter ugyan a hivatalos életrajza szerint társalgási szinten beszéli az angol nyelvet, ám 600 ezer forintért még kijár neki az egyéni nyelvóra; úgyhogy éppen itt az ideje végleg elfelejteni a Blahát meg ezeket az igaztalan és demagóg ételosztási, lakásfoglalási cirkuszokat.