Nem kell félni

Ürmös Zsolt és Varga Ferenc József
2013. 06. 26. · Hócipő 2013/13
Sokan megijedtek a fideszes György István elfogadás előtt álló javaslatától, miszerint egy közjogi megbízatást betöltő személy bármikor „elveheti” a tulajdonostól otthonát, ha megtetszik neki. Mi kis buta, szürke átlagemberek a képviselő úr ötletét úgy értelmeztük, hogy ha kénye-kedve úgy diktálja, meghitt otthonunkból kizavarhat minket az utcára. Aztán meg lettünk nyugtatva: az egész hajcihő egy Parlament melletti irodaépület miatt megy, és szó sincs semmiféle gonosz eljárásról. Kisajátítási törvény eddig is volt, van ilyesféle jogszabály, csak most módosítani kell. Hogyhogy miért? Mert kell. Törvénymódosítani mindig kell, hisz azért van a kormány meg a parlament, hogy módosítsák a törvényeket. Igaz, hogy azt az egy ingatlant simán megszerezhetnék egy adásvételi szerződéssel, de az nagyon egyszerű lenne, és mi egy bonyolult világban élünk. Úgyhogy nem kell félni semmitől, nem jön be a lakásunkba semmiféle öltönyös, aktatáskás méltóság. Ha meg igen, akkor úgy jártunk, hisz a törvény az törvény.



Nem mindegy, hogy kinek adjuk oda

Mindketten parlamenti képviselőnek adtuk ki magunkat, így mentünk oda külön-külön egy egyszeri pesti garzon tulajdonosához. Először én, VFJ szólítottam meg B. Ernőt.

VFJ: Kedves uram, engedje meg, hogy bemutatkozzam, Varga Ferenc országgyűlési képviselő vagyok a Magyar Szocialista Párttól...

ERNŐ: Menjen innen!

VFJ: Sajnos nem tehetem. Talán hallott a kisajátítási törvényről...

ERNŐ:
Hallottam, de nem adom a lakásomat.

VFJ: A törvény úgy szól, hogy amennyiben egy közjogi személy...

ERNŐ:
Nem érdekel. Mit képzelnek? Adók, hazudozások, és most még a lakásom is? Jó, hogy meg nem ölnek! VFJ: De csak két napra költöznék be Önhöz, mert az én szolgálati lakásomat renoválják...

VFJ: De csak két napra költöznék be Önhöz, mert az én szolgálati lakásomat renoválják...

ERNŐ: Ide nem jön be egy hazug kommunista sem!

VFJ: Sajnálom, uram, nem akartam föltartani, bocsánat. Megértem, keresek más megoldást.

ERNŐ: Azt jól teszi, hülye bolsi!

Miután Ernő nagy elánnal becsapta az amúgy is csak résnyire nyitott ajtaját, néhány perc elteltével Zsolt is becsöngetett hozzá.

ZSOLT: Elnézést, Ürmös Zsolt vagyok, a Fidesz ifjúsági tagozatának parlamenti...


ERNŐ: Jó napot kívánok. Csak nem a rezsicsökkentést kell aláírni?

ZSOLT: Nem, kedves uram, sajnos az a helyzet, hogy szolgálati lakást keresek, és egyedül az ön ingatlanja felel meg az elvárásaimnak.

ERNŐ: Épp most zavartam el egy liberálbolsevik hazudozót!

ZSOLT: Helyesen tette, uram, bár nem volt teljesen jogszerű, hiszen a képviselőknek a törvény lehetőséget biztosít a mindenféle ingatlanok kisajátítására.

ERNŐ:
Gondolom, önnél is egypár napról lenne szó.

ZSOLT:
Nem, legalább egy évről, és ha nyerünk a választásokon, újabb négyről. De lesz rezsicsökkentés!

ERNŐ:
Ki is kell költöznöm?

ZSOLT:
Sajnos igen.

ERNŐ: Megértem, drága képviselő úr! Majd elleszek valahol itt a környéken addig.

ZSOLT: Köszönöm az együttműködését!

ERNŐ:
Mi magyarok tartsunk össze!