Hamu és mamu

Hogy egészen őszinte legyek, engem az egész kordonhistóriából egyetlen mozzanat érdekel. Hogy amikor a rendőrök visszaállították a Kossuth téren a Fidesz-frakció által lebontott kordont, és nem sokkal később megérkezett a Lipótmezőről a magyar szabadságharc két pregnáns alakja, majd odaláncolták magukat a rácshoz, pár perccel később a magyar rendőrség miért szedte le róluk a láncot, s kísérte el őket a területről.
Miért nem hagyták őket odaláncolva az idők végezetéig a kordonhoz, amire minden esély megvolt, hiszen miután kikötözték magukat, a kulcsot a csatornába, illetve más történelmi források szerint egyenesen a Dunába hajították. Pontosan úgy, ahogyan azt az anekdota szerint, tehát soha meg nem történt módon Molnár Ferenc tette a New York kávéház kulcsával, így jelezvén országnak-világnak, hogy márpedig a kávéház ajtaja soha nem lesz bezárva senki előtt.
Hol van az a rendőrségi törvényben megírva, a Magyar Közlönyben közzétéve, hogy ha két ember az állampolgári jogait gyakorolva kiköti magát egy köztéri objektumhoz, nem lehet őket otthagyni, hogy a permanens forradalom és szabadságharc jegyében ott gebedjenek meg, ahol vannak?
Jó, nem könnyű a rendőrségnek, pláne amikor az általuk szolgált állam az ő nevüket viseli.
Legutóbb Debrecenben járt Gyurcsány Ferenc, a város már jó előre készült a fogadására, ennek megfelelően amikor megérkezett, már több száz forradalmár várta tojással a kezében. Ekkor azonban a rendőrség szintén nem a közlönyből véve a vonatkozó eljárást, leállította a Gyurcsány és a tüntetők között éppen felbukkanó villamost, minek nyomán valóságos élőfal keletkezett a tüntetők és a célpontjuk között, kivitelezhetetlenné vált a tojás hatékony forradalmi felhasználása, alig pár talált célba, de még az óbégatást is felfogta a tömött villamos.
Most a Fidesz egyik helyi képviselője Brüsszelhez fordul, hogy ítéljék el a gyurcsányi rendőrállam újabb diktatórikus és emberiségellenes cselekedetét, mi pedig máris elképzelhetjük a brüsszeli megrökönyödést, hogy mik történnek a magyarországi diktatúrában, amelynek legfőbb ismertetőjele, hogy leállítják a tömött villamosokat, s ez bizony a brutalitás mértékét tekintve még az autógyújtogatást is megelőzi a veszélyességi rangsorban.
Jó, ez Szijjártó, meg Répássy képviselő, meg az ő gazdájuk szintje, ezzel már csak együtt kell élni. Ám nehogy azt higgyük, hogy ha a Lipótmező kapuja tárva és nyitva, és egész nap szabad onnét kifelé az egészségügyi séta, akkor az nincsen hatással papíron amúgy normálisnak elkönyvelt elmékre. Amikor a miniszterelnök a Kósa Lajos polgármesterrel való találkozója után hazatért Pestre, a debreceni Kenézy kórház megbízott főigazgatója, Ónodi Szűcs Zoltán nyilatkozatot adott a Magyar Nemzetnek, amelyben azt a tényt, hogy a kórház a javasolt 925 helyett csak 844 aktív ágyat működtethet, ekképp kommentálta: „Felmerül a gyanú, hogy a másutt nem alkalmazott drasztikus lépés Gyurcsány Ferenc bosszúja azért a tojásdobálásért, amiben a debreceni tüntetők részesítették a múlt pénteki látogatásakor.”
Na most az ember ugyebár nem ismeri a megbízott főigazgatót, ám egy ilyen nyilatkozat azért felér egy szellemi és mentális kórrajzzal: ez az ambiciózus kórházvezető úgy képzeli el a magyar rendőrállam működését, a kommunista diktatúra mechanizmusát, a különféle gazdasági csoportok közötti kíméletlen harc lényegét, hogy a miniszterelnök a feléje dobált tojások függvényében oszt meg vesz el ágyakat, s ha teszem azt, Debrecenben épp nem jár a tüntetés idején villamos, következésképpen le is köpik őt, akkor a városnak ma csak százhetvennyolc, de inkább csak nyolcvan ágya marad. Így képzeli egy önmagát nyilván értelmiséginek tartó s szabad idejében feltehetően komolyzenét hallgató és filozófusok műveit bújó entellektüel a dolgok menetét; hát, nem tudom, de ha egyszer véletlenül Debrecenben érne valami baleset, még félholt állapotban is tiltakoznék, hogy ennek a főigazgatónak az intézményébe vigyenek.
Olyan tudniillik nincsen, hogy valaki amúgy rendesen és magas színvonalon végzi a munkáját, megnyilatkozásaiban viszont hülye; igenis van átjárás, és egyszer ennek nagyon meg fogjuk fizetni az árát.
Ami viszont a kordonbontást magát illeti, engedelmükkel Szabad Györgyöt idézném, aki mielőtt a Magyar Hírlapban legújabb zavaros nézeteit fejtette ki annak tárgyában, hogy milyen Magyarországot óhajtana ő maga körül látni, megjegyezte, hogy a Kossuth téri kordon nemcsak a gyülekezési, hanem a kegyeleti jogot is sérti, mert megfosztja a lakosságot attól, hogy eme történelmi helyen, ahol a Rákóczi- és a Kossuth-szobor mellett 1956-os emlékoszlop és jelképes mártírsír is található, a magyar nép nap mint nap fejet hajthasson.
Na most, azt tudjuk, hogy Szabad György már a hamut is mamunak mondja, ergo nem szórakoznék vele, ám annyit azért megjegyeznék, hogy a Kossuth téren a kegyelet mindennapos lerovása, a folyamatos és szakadatlan főhajtás tavaly szeptember óta a szobrok és az emlékoszlop, a nemzeti zászló és a jelképes mártírsír körötti szakadatlan hugyozást, plusz zsidók és egyéb politikusok nevével ellátott szégyentáblák kiaggatását, mindenféle szerszámok és gyilokra alkalmas készségek felhalmozását jelenti, tudniillik a Parlement előtt a forradalom és szabadságharc kitörése óta kizárólag erről van szó; annyira azért senki nem hülyülhet el vénségére, hogy erről ne vegyen tudomást.
De jó, legyen. Akkor viszont tényleg legyen alkotmányos joga a lakosságnak, hogy a Kossuth térre odaláncolt szabadságharcosok előtt minden évben legalább egyszer leróhassa a kegyeletét.
legolvasottabb cikkei
legfrissebb cikkei
2026/12 • VI. 3. – VI. 16.
Para-Kovács Imre: a történelmet hidraulikus emelővel és kokárdával tanító Czinyiné kinevezése a Védvonal élére jól jelzi, mennyire gondolják komolyan
Smuzewitz Ilona: Sulyok nem mond le, hiszen ő együttműködésben verhetetlen, ezért tették oda, nem ő tehet róla, hogy közben változott a kormányfő
Farkasházy Tivadar Hont András ezer forintjáról, amit az 500 millió mellé kapott adományként
Havas Henrik végigveszi Orbánnal, mihez kezdjenek a légiósok nélkül kiüresedő felcsúti stadionnal
Váncsa István a szurkolók kétlaki életéről, és a győzelmet követően Párizsban kitört forradalomról
Dési János szerint ha a leköszönő kormány tagjai tegeződve kérnek számon egy új minisztert, akkor azt miért nem egy lakatlan szigetről tehetik csak?
Juszt László furcsállja, hogy pont a diktatúra megszűnése döntötte be az egyetlen ellenzéki napilapot
A Heti Kamu megtudta, hogy Balog püspök azért lobbizott ea kegyelem megadásáért, mert rollerezve őt is leterítette egy vérnyúl és napokig azt se tudta, mit csinál!
Selmeczi Tibor alig várja, hogy Tóth Gabi együtt lépjen fel Sulyok Tamással egy búcsúban.







