A zsűri nehéz helyzetben

Para-Kovács Imre
2013. 05. 02. · Hócipő 2013/09
Igaza van Schiffer Andrásnak: nem azért kell megszabadulni a Simicska-közeli kormánytól, hogy aztán egy Puch László-közeli kormány hozza el a régen várt szabadságot, de néhány tételt pontosítanék, mielőtt szomorúan saját vállamra hajlanék zokogva, mert nincs remény.

A Fidesz modern párt, nem közvélemény-kutatást akart nyerni, nem értelmiségelkápráztató intézkedéseket akart hozni, nem a fennkölt és kifinomult liberális közvéleménynek akart megfelelni, hanem egyből torokra ment: megszerezni a hatalmat (minél nagyobbat), és megtartani azt mindenáron. Mindent ennek rendelt alá az ellenzéki lét nyolc évében, de annyira, hogy még programot sem volt ideje kidolgozni, helyette adatbázisokat, újságokat, rádiókat, tévéket, vállalatokat és hűbéres rendszert épített.

Mindezt abban a meggyőződésben tette, hogy az ország érdekeit szolgálja, mert Magyarországgal nem történhet annál jobb dolog, mint hogy a Fidesz kormányozza évtizedekig.

A Fidesz tehát úgy működött és működik, mint egy tökéletesre fejlesztett célszerszám: hatalmat maximalizál és hatalmat tart meg, amikor pedig a hozzám hasonló finnyás publicisták felhúzott szemöldökkel érdeklődnek a demokratikus intézményrendszer szétbarmolásáról, értetlenül néznek, esetleg idegesen, mert nem értik, hogy nem értem: ezek az azsúrozások, pliszézések csak akkor kerülhetnek sorra, ha az alapokat már lerakták, azaz áll a Fidesz-ország, Orbanisztán.

Részükről logikus.

Marosán György mondotta egyszer, hogy ne bohóckodjunk már az objektív igazsággal, mert olyasmi nincs, hogy egyrészről meg másrészről, valami vagy igaz, vagy nem, ha pedig igaz, akkor egy párt bőven elegendő ennek az igazságnak a képviseletéhez. Szó szerint mint a Magyar Nemzet legutóbbi publicisztikájában: ne pártoskodjunk már emberek, amikor kiderült a frankó, nehogy má’ széjjelszórjuk, amit az idő összerakott!

A Fidesz egy hibátlan bizniszegyház, mert amit akar, azt fanatikusan és teljes erőből akarja, amit meg nem, azzal egyáltalán nem foglalkozik.

Az erősebb kutya trafik.

A demokratikus ellenzék eközben hülyén néz a jövőbe, és éppen azon mereng: előbb a Kossuth téri fákat kellene-e visszaültetni, vagy a műkörmösök körmére nézni, de mindezt természetesen egyetértésben, gondos egyeztetések után.

Lássuk a terveket: 2018. új fák a térre. 2019. a Széll Kálmán tér átnevezése Moszkva térre. 2024. Bajnai Gordon az asztalra csap.

De hogy, izé, lesznek ezek a, khm, választások 2014-ben - nyüszög a nép kicsit megszeppent, de még demokratikusabb része -, és esetleg… Nono - mondja a demokratikus ellenzék -, mindent a maga idejében. (Itt egy feltartott mutatóujj következik.)

Visszafogom magam, de elvesztettem a türelmemet.

Miskolci vagyok, nekem minden déja vu.

Az LMP stratégiája nagyszerű, de taktikai analfabéták vezetik, és pontosan egy évük van hátra, de hülyék, hogy észrevegyék, éppen egy nagyszerűen kidolgozott és előremutató törvényjavaslatot nyújtanak be a Titanic kapitányának arról, hogy a jövőben, 20-30 év alatt 21 százalékkal lehetne csökkenteni a jéghegyek méretét a megfelelő gázkibocsátás szabályozásával, és ez nagyszerű lenne az egész emberiségnek. Egy órával az ütközés előtt.

Az ellenzék maradék része pedig jelentőségteljesen bólogat, nyilatkozik és tárgyal. Pontozással akarnak megnyerni egy késpárbajt. Sok sikert hozzá. Már látom is magam előtt a nyilatkozatokat az összecsapás után, hogy ugyan tökön szúrták a baloldalt és elvérzett, de mindvégig nagyon szabályosan és elegánsan tartotta a bökőt, hüvelykujj előírásosan a kés fokára feszült, a hegy felfelé állt, tulajdonképpen ez volt a legszebb késtartás az elmúlt hetven évben, nem beszélve arról a klassz selyemingről, amit a párbajozó viselt.

Miskolcra tényleg ne menjetek. Undorító és törvénytelen lett volna az is, ha uralkodása alatt a baloldal tévéket, rádiókat, újságokat, adatbázisokat és hűbérszisztémát épít, de legalább annyi eszük lehetett volna, hogy amijük van, ne szarják el, ne züllesszék le, ne hagyják, hogy szétszálljon a szélben. Nem kellett volna többet lopni, csak figyelni az elosztásra.

Atomizált, nyomorgó baloldali és liberális műhelyek hadakoznak a Fidesz médiahadosztályaival. Azt pedig már a régi görögök is tudták, hogy hiába van a tanknak hatvanas IQ-ja, ha biciklisek ellen harcol. Legyenek azok okosak, mint a Nap, szépek, mint a tavasz, és nemesek, mint a medves. Tök mindegy, kinek van igaza, ha a másik oldalnak atombombája van.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/7  •  III. 27. – IV. 9.
Zsidólakást, zsidóbútort másnapra a filoszemitának: kilenc oldalon foglalkozunk több, mint kéttucat dokumentumot bemutatva azzal, hogyan igényelt zsidólakást és zsidóbútorokat Sulyok Tamás államelnök, általa filoszemitának nevezett apja, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt akkori megyevezetője. Para-Kovács Imre gondolkodóba esett, megnyomja-e az Enter-gombot a 100 Millió dolláros jacht, Megrendelem felirat alatt Váncsa István a Brüsszel elfoglalását követő diadalmenet terveiről Smuzewitz Ilona: a Petőfit megölő Ukránokról és a magyar szuterenitást veszélyeztető kiskereskedelemről Farkasházy Tivadar: szerint inkább a köztársaság tartozik ma már a családi legendáriumba Havas Henrik megtudta, hogyan nevezték a budoárt Felcsúton a miniszterelnök úr gyermekkorában Dési János: kétféle diktatúra létezik: az egyikben Jancsó csinál filmeket, meg Makk Károly, meg Sándor Pál, a másikban meg Philip Verebes István újabb Örkényiádái Nagy Bandó András: Diktakrácia a demokratúrában A Heti Kamu megtudta: a Temuról rendelte a kormány azt az ázsiai huszárlegényt, aki a Nemzeti Múzeum lépcsőjén énekelt
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.