Amit eszel, azzá leszel!

Farkasházy Benedek
Nyomtatás
2007. 02. 14. · Hócipő 2007/04
Nem kívánjuk senki étvágyát elvenni, de míg egy hentesnél a saját szemünkkel és orrunkkal választunk, addig a hiper- és szupermarketek előrecsomagolt áruinál teljesen rábízzuk magunkat a gyártókra és az ellenőrző hatóságokra. Akik többnyire tisztességesen járnak el, szóval messze áll tőlünk azt a látszatot kelteni, hogy mindenki csal. Csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy talán pont az élelmiszerek terén vagyunk a legkiszolgáltatottabbak, mivel se rálátásunk, se beleszólásunk nincs a gyártás és forgalmazás folyamataiba. Sajnos vannak, akik ezzel visszaélnek. Nekik mindegy, mit zabáltatnak fel velünk. Nekünk ne legyen az!

Beszélgetőtársam egy állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás volt főmérnöke, aki a fogyasztóvédelembe is belekóstolt. Személyét saját kérésére nem fedjük fel.


VIZEZETT PÁRIZSI

Sokunk számára a Szent Grál és a téridő-görbület titkai mellett az élet egyik további nagy talánya: Miből készül a párizsi?

A klasszikus párizsi frissen vágott marhaszínhúsból készült. Ez a legdrágább kategória, zsírtartalma 10% alatt van, és olyan 20% körüli a fehérjetartalma. A sertéspárizsi is színhús, csak magasabb a zsírtartalma.

És a baromfipárizsi?

Az a legalsó kategória, az első probléma vele az, hogy a baromfit nem csontozzák…

Azt meg hogy?

Extrudálják. Nagy nyomáson a hús folyékonnyá válik, és el lehet választani a csonttól. A húspép 1 vagy 2% csonttörmeléket tartalmazhat.

Ez az én gyomromnak elég sok.

Nem olyan tragikus, hasznos kalciumbevitel, és egészen finom szemcséjű. Sokkal érdekesebb viszont, hogy milyen húsból készítik. A legdrágább mellhúst mellőzik, a legmagasabb zsírtartalmú bőr viszont igen olcsóvá teszi. Együtt is dolgozzák fel a bőrrel.

Ha a baromfipárizsit a bőrével dúsítják, akkor a sertés- és marhapárizsit mivel lehet?

A sertés- és marhabőr jóval értékesebb bőripari célokra, cipőnek vagy dzsekinek. A marhahús amúgy is jó vízmegkötő képességét adalékanyagokkal javítják, és adnak hozzá fehérjeizolátumokat. Tejfehérjéből készült kazeinátokat, és szójafehérjét.

Tehát a marhapárizsiban van marhahús és lehet tej meg szója?

Lehet, és használnak még hozzá marhaínpépet is. Az inakat elválasztják a színhústól, megfőzik, nagy nyomáson pépet készítenek, és hozzáadják a húshoz. Ennek is nagyon jó a vízmegkötő képessége, ami nagyon fontos…

A víz?

Persze, a párizsi 70%-a víz. Az a cél, hogy minél több vizet adjanak el.

A SZŐR NYOMÁBAN

Hallván, hogy mik lehetnek benne, már inkább a vizet választom. Mi van a disznósajtban?

Abban van nagyon drága nyelv, ami értékes fehérjeforrás, és nagyon olcsó, de zsíros bőr…

Ne is folytassa, gondolom, a kettő arányával lehet játszani.

Pontosan.

Rá se merek kérdezni a kenőmájasra…

Az nagyon jó termék, abban mindent el lehet adni.

Például?

Sok fiatal kolléga rendszeres első szakmai munkája, hogy mutasson ki szőrszálakat a májkrémben. Ugyanis sok májas fejhúsból készül. Lefőzik a sertésfejet, ledarálják, és ebből lesz a májkrém-alap. Ha rosszul tisztítják, akkor marad benne a szőr.

Szőrt más élelmiszerben is találhatok? Mert úgy tudom, hogy a fűszerpaprikának van egy megengedett egértartalom-határértéke. Ledarálja a gép?

Nem! A földeken, ahol termelik, élnek egerek is. Ezeknek a szőre lehet benne. Az üzemben már nincs egér, de bárhogy mossák, szárítják, egy kevés szőr maradhat benne őrléskor. Régen, amikor a pártállami időben Amerikába szállítottunk fűszerpaprikát, kritérium volt az egérszőrtartalma is, hogy grammonként hány darab szőrszálat tartalmazhat. De volt egy óriási probléma. Amerikában jóval nagyobb darabokra őrlik a paprikát, mint nálunk, így a mi gépeink 10 darabba őrölték a szőrszálat, míg az övéik nem. Hiába volt a miénkben összességében kevesebb mennyiség, mert az egy szőrszálból csináltunk 10-et, így több lett a darabszám. Ezen buktunk el.


- Azt hallottam, a pirospaprikában
egér is van

HÚSEVŐ KÉRŐDZŐK

Amit eszünk, azzá leszünk, és ez áttételesen is igaz. Tehát, ha elfogyasztunk egy húskészítményt, közvetve megesszük azt is, amivel az állatot etették. Azaz mit is?

Használják a klasszikus tápokat, ami rendben van. A baromfiéban - mivel nagy tömegben tartják - van antibiotikum is…

Tehát a csirkehús jó influenza ellen?

Nem, mert a vágás előtti 6 hétben már nem kapnak antibiotikumot, hogy kiürüljön a szervezetükből.

Én évekkel ezelőtt igen sok halízű csirkét ettem.

Mert halfehérjével, halliszttel etették, aminek magas a fehérjetartalma.

A halliszt miből van? Hús, csont, pikkely, szálka?

Azt Peruban érdeklődje meg, mert ott készül. Ez egy világrejtély, hogy miből van. De az elhullott állatokból is húsliszt készül, amit újfent feletetnek az állatokkal. Erre a legszomorúbb példa az angliai kergemarhakór. A marhát ugyanis - ami nem húsevő - húsliszttel etették, hogy több tejet adjon. Ezzel vitték tovább a fertőzést az állományban. Azóta már megtiltották a húsliszttel etetést.

Azt már tudjuk, hogy a csirke nem kendermagon él, a marha húst eszik. Mit eszik a malac?

Jani bácsi otthon bármivel etethet, de a nagyüzemekben moslékot nem adhatnak. Csak tápot és sok fehérjekészítményt kapnak.

Tehát nem szarvasgombát?

Garantálom, hogy nem.

A LAPOCKA IS SONKA

Az áruházakban mindig azt kapjuk, ami rá van írva a címkére?

Dehogy! Pár éve az egyik nagy lánc szürkemarhát árult, amikor megnézték a szürkemarha-tenyésztők, kiderült, hogy valamilyen tehénhús volt.


- A hátszínemet meg a bélszínemet majd
eladják szürkemarhának!

Én emlékszem, amikor akciós húsvéti sonkának árulták a füstölt lapockát.

Gyerekkoromban a disznónak első és hátsó sonkája volt. Mert mi a lapocka? Az első lábból kivágott sonka! Ugyanaz, csak picit kisebb.

Akkor miből volt olyan hatalmas felháborodás?

Véleményem szerint ezt a sertéstenyésztők csinálhatták, mert találtak valamit az importhús elnevezésében.

Ha már a neveknél tartunk. Mit fedhet az a termék, ami korong alakú dobozkában van, úgy néz ki, mint a macisajt, de "kördobozos élelmiszer-készítmény" a hivatalos elnevezése? Ráadásul egy másik medveféle csücsül rajta. Ha csomagolásában is a mára fogalommá vált medvesajtra emlékeztet, akkor miért nem sajtnak hívják?

A sajt alapfeltétele, hogy tejből készüljön, de ugyanezt meg lehet csinálni növényi zsiradékokból és tejfehérjéből is. Ezeket ugyanúgy kezelik, mint a sajtot. A végtermék ízében közel hasonló, de ezt nem lehet sajtnak nevezni. Ez uniós előírás.

A fehér, téglalap alakú, dobozos, állagában a tejre emlékeztető fehér lé miért reggeli ital?

Azért, mert az nem tej.

Akkor mi?

Ma már membránszűréssel el lehet különíteni a tejfehérjét a folyadékfázistól. Azaz csökkenteni lehet a tej fehérjetartalmát. Ebből a kivont tejfehérjéből készül a sajt.

Tehát ami visszamarad a sajtgyártásból, azt árulják reggeli italként?

Nem egészen, de így is fel lehet fogni.


- A 8% marha meg az, aki elhiszi!

ÉLET, ERŐ EGÉSZSÉG

A tejtermelést hogyan lehet gazdaságosabbá tenni?

Vizezéssel. Régen az ellenőrök mindig a tej nitráttartalmát mérték, mert az kimutatható volt abból a vízből, ami a fúrt kutakból származott. Amikor rájöttek a termelők, elkezdtek pestre járni, és a nitrátmentesített csapvizet adták hozzá. Ezt már nem lehetett kimutatni, így elkezdték a tej fajsúlyát mérni, ami megváltozik a vizezéstől. Erre a termelők lefölözték a tejet. Megint nem lehetett észrevenni. Ma már az ellenőrzés kimutatja a vizezést - így nem árulnak ilyen tejet -, de ehhez már 4-5 jellemzőt is vizsgálni kell.

LEJÁRAT ELŐTT...

Hogyan történnek az átcímkézések? Béla a húsforgalmazótól elmegy halászni, és egyszer csak megjön, hogy gyerekek, szereztem 3 tonna holnap lejáró marhafelsált! Nosza, címkézzük át, és adjuk el a Gagyi Marketnek?

A tényeket még nem ismerjük kellő részletességgel, ezért csak a magánvéleményemet mondhatom el, de hangsúlyozom, hogy ez csak feltételezés. Az a gyanúm, hogy egyes nagy áruházak figyelik külföldön, hogy hogyan áll a dátum. Lejárat előtt leszedik a polcokról, összegyűjtik, eladják egy másik cégnek, ami áthozza Magyarországra. Ez a másik cég - ami erre szakosodott - itt azonnal piacra dobja, és ugyanazon cég magyarországi telepének adja el, akitől külföldön vette. Erre utal az is, hogy a magyar cégek ezekért a termékekért általában azonnal fizetnek. Míg egy magyar szállító általában csak 3 hónapra kapja meg a pénzét. Azt pedig tudjuk, hogy ez a hírekből megismert átcímkéző társulat pár napra a szállítás után megkapta a vételárat.

Tehát, ha jól értem, akkor azzal, hogy megnyitottuk a piacunkat, egyes nagy világcégek nem csak új piacot nyertek, hanem azon is profitálnak, hogy a régi piacukon kevesebb eladatlan áru marad. Ha valami nem kelt el, és közeleg a lejárat, akkor azt egy másik országba átvive talán még el lehet adni. Itt nő a profit, ott pedig csökken a veszteség. Jó üzlet!

Sőt, a környezetbarát megsemmisítési költségeik is számottevően csökkennek. De hangsúlyozom, hogy ez csak gyanú, mert annyi az eddig hivatalosan megismert összes tény, hogy ezek az áruk nyugatról jöttek.

Mi meg esszük az akcióst, és fogjuk a hasunkat...

Ez nem biztos, mert lehet, hogy egy terméknek hosszabb a fogyaszthatósági időkorlátja, mint a feltüntetett lejárata. Van, ami sokkal többet is kibír, mint ami rá van írva. Csak a feltüntetett lejárat után már nem olyan az állaga, nem olyan szép, illatos vagy ízes. De ettől még nem feltétlenül romlott, nem feltétlenül egészségkárosító.
Farkasházy Benedek
legolvasottabb cikkei
Farkasházy Benedek
legfrissebb cikkei
Farkasházy Benedek összes cikke
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/8  •  IV. 10. – IV. 23.
Sulyok Papa Doc: Zsidólakás
és zsidóbútor után olvasson
zsidókutya-igénylésekről is!
Para-Kovács Imre: Hamburgerekkel lehet a szemétdombra juttatni a Fidesz nevű állampártot, nem tárkonyszószos pirított pisztránggal! Váncsa István: embercsoport saját magának önszántából ennyire hülye nevet nem találhat ki, mint hogy Talpra Magyarok Közössége Smuzewitz Ilona: az úgynevezett ellenzéki pártok is megmondták, hogy nem Magyar a messiás, de ha olyan nagy a szükség a messiásra, ők vállalják Farkasházy Tivadar szerint a brazil Bolsonarónak Kisvárdára vagy Mezőkövesdre kéne igazolnia, de még mielőtt kiesnek Havas Henrik belecsöppent a Békemenet transzparenskészítőinek mindennapjaiba, és megtudta, azzal fognak vonulni, hogy: Elfoglaljuk Brüsszelt, mert Magyar Péter egy geci! Dési János a miniszterelnök (apjának) hatvanpusztai pálmaházában ugrándozó majmokról Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta: Tiborcz Istvan árufeltöltőnek állt, hogy belülről foglalja el a SPAR-t.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.