Kozmosz - 2013/08

Orbán:
A Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos... A liberálisok... valamiért gyűlölnek minket.

Konrád:
Megerősödtünk. A szamizdat működött.

Lángh Júlia:
Sokan már szabadon kezdtek beszélni. Az első volt Konrád György, két gyermekem apja, de ez mellékes.

Rétvári:
Mi mindenki életét meg akarjuk lopni...

Hoffmann Rózsa:
Egy szót sem szóltak, hogy miért akarnak sztrájkolni. Követeléseik nem teljesíthetőek.

Róna Péter:
Itt nincs miről beszélni, evvel a kormánnyal nem lehet szóba állni.

Tamás Gáspár Miklós:
Kíváncsi vagyok, milyen lesz, amikor arra ébred az ország, hogy a Fidesz 35%-kal megnyerte a kétharmadot.

Gőz László:
Az igazgató szobája a legkisebb.

Navracsics:
Annak idején nem szóltak, amikor tüntetőkre támadtak a rendőrök.

Tüntető:
Nem félünk és nem hagyjuk abba..

Szörényi:
Mindenki szólamát saját magam felénekeltem...

Stohl András:
Koppány figurája arról szól, hogy el kell dönteni, kinek van igaza.

Kati Marton:
A veszteség után mit csinálsz? Akkor ismered meg, hogy ki vagy.

Király Tamás:
Agyadba megy, a hogy hívják, az adrenalin... Pont akkor kell lugrani, amikor fölértél.

Csonka András:
Meghalt az édesanyám és nem volt semmi kedvem folytatni... utáltam másokat a bajaimmal taktálni.

Hammer Ferenc:
Én csak egy médiakutató vagyok, valószínű, hogy mindenki helyett mondanám, hogy tragikus és katasztrófális a helyzet.

Nagy Feró:
Ha már itt vagyunk, belügyminiszter elvtárs, miért nincs nekem útlevelem?

Friderikusz:
Nem másztam fára, nem fociztam, de hosszasan meditáltam.