Szegény Lothar...

Kéri László
2004. 01. 06. · Hócipő 2004/01
Az ötlet alapjában véve jó. Végy egy olyan nyugati futballhírességet, akitől leendő ellenfelünk már magában is megrettenhet. Végy egy olyan német sztárt, aki az elmúlt húsz-huszonöt évben számtalanszor bebizonyította már, hogy "csak a győzelmet tudja elfogadni". Ezt maga Mattháus nyilatkozta a Nagy Hír nyilvánosságra hozatala alkalmával. Mi pedig készséggel elhittük neki, hiszen élénken emlékszünk Gary Lineker szomorkás definíciójára, miszerint: a futball az a játék, amiben 22 ember kergeti a pályán a labdát - és a végén mindig a németek nyernek... Mi csak tudjuk. Fél évszázada tudjuk, vagy inkább ezer éve? (Bár, éppen Lothar kapcsán rémlik föl az embernek egy néhány évvel ezelőtti - 1999-es? - május, amikor Mattháus is megtapasztalhatta a BEK-döntőben, milyen érzés is az, ha a csapat a már megnyertnek látszó meccset a kilencvenedik percen túl veszíti el, - de, hagyjuk ezt.)

Az ötlet alapjában véve jó. De, továbbfejleszthető. Mi lenne például, ha igazán biztosra szeretnénk menni? Demján Sándor és az egész százas magyar hírlapos lista igazán hozhatna további áldozatokat a nemzeti felemelkedés-önbecsülés-visszaszerzésének oltárán. A leggazdagabb magyarok mindegyike venne egy-egy kapust, hátvédet, góllövőt, jobboldali középpályást - szóval, egy egész nemzeti válogatottat. Csányi Sándor megvenné Casillast, Széles Gábor Nedvedet, Nagy Elek Tottit - és így tovább, egészen a tizennyolcas keret teljes feltöltéséig. Ettől kezdve már csak gyors honosítás kérdése lenne az egész, ennyit pedig Lamperth Mónika és Mádl Ferenc - a nemzeti egység újraértelmezése jegyében - igazán kiküzdhetnének. Ott állnánk a 2006-os vébé nyitányán egy teljes világválogatottal, a kalandozások kora óta nem szereztünk ekkora meglepetést Európa népeinek. Mindenképpen előre kellene menekülnünk, mert attól még, hogy Lothar a szövetségi kapitány - Dragóner nem lesz gyorsabb, és Gera továbbra is el fog tűnni negyedórákra a mezőnyben - a többiekről meg nem is beszéljünk.

Az ötlet alapjában véve jó. De továbbfejleszthető. Nem kellene megállnunk a labdarúgókudarcok gyors kiküszöbölésénél. Nézzen csak körül mindenki a maga háza táján. Itt vagyok pl. - én. Nem járna-e jobban az egyetem, ha szerződtetne helyettem egy rangos oxfordi professzort, aki világszínvonalon taníthatná a hallgatókat? Bár ők sem éppen világszínvonalon tanulnak. Helyettük is kellene venni-bérelni (?) százezernyi ázsiai egyetemistát, azoknak most nagyon jó a hírük minden valamirevaló amerikai egyetemen.

Igyekvőek, pontosak, megbízhatóak, és a végtelenségig terhelhetőek. A magyar egyetemista meg olyan... Magyar. Egyszer álmos, másszor éhes, olykor okos és jó dolgozatokat ír, néha meg hetekre eltűnik. Sok-sok ezer indiai, tajvani, kínai diákkal ezerszer hatékonyabb lehetne a felsőoktatás, Bokros Lajos is meg lenne elégedve vele, talán még finanszírozná is.

Esetleg otthon is folytatható az új magyar felemelkedés, helyettem is szerződtethetne a feleségem egy rendesebben kivitelezett férjet. Lenne egy hollywoodi katalógus, az elmúlt évtized legsikeresebb pasijaival, amiből felváltva, az alkalomhoz illően lehetne válogatni. Tom Cruise vinné le reggelente a szemetet, Bruce Willis cserélné ki a konnektort, arról nem is beszélve - hogyan vezetne Michael Douglas.

Vásárolni, közlekedni sem tudok ideális módon. A szemközti közértben bérelhetnének helyettem skandináv bevásárlókat, csöndes, fegyelmezett népség, soha nem lenne velük konfliktus. Trolik, villamosok megállóiban állhatna helyettem sort rendes angol utazóközönség is. Kellene a sok százezer zaklatott, fegyelmezetlen, lökdösődő és mosdatlan pesti utas helyett félmilliónyi vidéki angol BKV-alany. Rendesen állnának a sorban, nem reklamálnának, olvasnák újságjaikat, s ha elmegy az egyik tömött járat, akkor türelemmel várnának a következőre. Mennyibe kerülhet félmillió angol utas?

Szóval, az ötlet alapjában véve jó. De tovább kell gondolni. Szüntelenül. Hozhatnánk például egy rendes miniszterelnököt, tudjon válságot kezelni, legyen szórakoztató a tévében és a parlamentben is, csináljon gazdasági növekedést is, meg pénzügyi egyensúlyt is. Bérelhetnénk mellé egy jó kis, európai módon kulturált ellenzéki vezért is. Konstruktív lenne, a parlamentben naponta ésszerű javaslataival alázná meg a hatalmat bitorlókat, eleganciájával iskolázná le ellenfeleit. Kellene még hozzájuk nyolcmillió megfontolt, hidegfejű választópolgár is. Bizonyosan össze lehetne szedni ennyit - Dániától Skóciáig, Milánótól Hannoverig. Olyanokat, akiket nem lehet kampány idején átlátszó ígérgetésekkel becsapni, nem lehetne pártsüketelésekkel egymás ellen uszítani, olyanokat, akik minden körülmények között megőrzik a józan mérlegelési képességeiket.

* * *

Jó, hogy jön Lothar - csak nehogy túl hamar elmenjen a kedve. Értem én, hogy ő csak a győzelmet tartja elfogadhatónak. Azt is, hogy akik szerződtették, azok neki is - meg maguknak is - elhiszik: ennyi feltétlenül kell a csoda kezdeteihez, enélkül nem megy. Lothar most elutazott rövid időre, de - kapott sok-sok dokumentumot és tanulmányozza a magyar labdarúgás jelen helyzetét. Meglepődve fogja látni, milyen ritkán győztünk az elmúlt tíz-tizenöt év során. És milyen gyakran vesztettünk el olyan meccseket is, amelyek veresége előzetesen még a legrémesebb álmainkban sem vetődött fel. Ám nekünk ez is sikerült.

Lothar majd meg fog tanulni magyarázkodni. Merjünk nagyot dumálni. Bármi lehet itt még belőle.

Budapest, 2003 december végén
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/9  •  IV. 24. – V. 8.
Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet” Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.