A trombitaárus

Majláth Mikes László
2008. 12. 29.
Kakuszi bácsi, a trombitaárus már hajnal óta kinn volt a placcon. Elrendezte a papírtrombitákat nagyság szerint, az újévi malackákat, kéményseprőket, lufikat és a milliónyi kis marhaságot. A Hócipő riportere, aki a karácsonyi ünnepeken öt napig henyélt, körbekerülte Kakuszi bácsit, a trombitaárust és mélyinterjúnak vetette alá.

Hócipő: Kakuszi bácsi, mikor készül el az ezernyi más és más méretű papírtrombita, van itt húszcentistől másfél méteresig minden.

Kakuszi: Egész novemberben éjt nappallá téve dolgozik a család, a mi bódénk az első a Körúton, december elején.

Hócipő: És mit csinálnak januártól novemberig?

Kakuszi: Én speciel Jamaicában pecázom. Tudja, mekkora dög nagy halakat lehet ott fogni. Úgy élek ott, mint Hemingway papa Kubában. Majd ha nyugdíjba megyek, írok is egy kisregényt egy öreg halászról és a tengerről.

Hócipő: Bocsánat, de azt már elírták ön elől.

Kakuszi: Jó, akkor legyen a címe, Háború és béke.

Hócipő: Petárdákat nem árul Kakuszi bácsi?

Kakuszi: Isten ments, még pult alól sem. Akkora büntetést sózhatnak rám, hogy nem tudok Jamaicán halászni. A szabályok szerint járok el, kis tűzijátékot árulok, azt is csak december 29-től. De használni csak december 31-én este hattól hajnali hatig lehet. Ez a törvény. Ha valaki nem tartja be, vessen magára, én nem vetek.

Hócipő: Megpróbálta már elemezni, hogy az egyik ember miért vesz húszcentis trombitát, a másik meg másfél métereset?

Kakuszi: Egy jó kereskedőnek jó pszichológusnak is kell lennie. Óriástrombitákat vesznek a papucsférjek, és azok, akik a munkahelyen kussolnak a főnök előtt. Ezek az alakok szilveszterkor kitrombitálják az egész évben felgyűlt keserűségüket.

Hócipő: És kik viszik a kis trombikat?

Kakuszi: Jó anyák és jó feleségek. No meg az Audisok, a terepjárósok, a náthások, a viagrások... Legutóbb egy állatkerti gondozó vásárolt ilyet.

Hócipő: Azok kinek?

Kakuszi: Az elefántoknak. Ilyenkor télen be vannak rekedve szegény trópusi jószágok. Legyen egy jó napjuk nekik is!
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10  •  V. 6. – V. 19.
Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finn­ugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.