Hősök voltunk

Majláth Mikes László
2009. 06. 15.
Négy kamaszlány és egy fiú Egerben megvert egy 13 esztendős kamaszt, majd elvették minden pénzét és a mobiltelefonját. A sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szerzett. A támadókat a rendőrség órákon belül elfogta, de kiskorúságuk miatt nem indul ellenük eljárás. Az esetről kérdeztük P. Imre pszichológust, szociológust és jeles pszichoszomatikust.

Hócipő: Kedves P. Imre, miért nem vállalja teljes nevével az interjút?

P. Imre: Mert félek, hogy egy sereg kamaszlány megtámad és elveszi a mobilomat, én meg elvesztem a józan ítélőképességemet.

Hócipő: Akkor beszéljünk az esetről. Mi a meglátása?

P. Imre: Húsz éve ez nem fordulhatott volna elő.

Hócipő: Miért?

P. Imre: Mert akkor még nem volt mobiltelefon. És mégis megéltünk. A nyolcvanas évek előtt születettek hősök voltak. Nem volt az autókban biztonsági öv és gyermekülés, de túléltük. Annál több volt a gyermekágyak festésében az ólom, de túléltük.

Hócipő: Hogyan lehetett mobiltelefon nélkül élni?

P. Imre: Könnyedén. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, és egész nap arra csavarogtunk, amerre akartunk, nem tudtak utolérni minket mobilon. És a szülők is mind dolgoztak, nem volt munkanélküliség.

Hócipő: Manapság a kamaszok gyakran mountain bike-okat lopnak.

P. Imre: A régi, hős nemzedéknek alig volt biciklije, Ha volt, akkor sem váltós. És nem hordtunk bukósisakot és térdvédőt. Mégis túléltük. A gyógyszeres üvegek könnyedén nyithatók voltak, nem voltak semmiféle furfangos védelemmel ellátva, mégsem vettünk be gyógyszereket. Túléltük. Pedig a vízcsapból ittuk a vizet. Azt sem tudtuk, mi az az ásványvíz.

Hócipő: Visszasírja a régi időket?

P. Imre: Én ugyan nem. Pedig mi még számháborúztunk az erdőben, ahol nem volt kullancs. Senki sem volt allergiás, nem is hallottunk a parlagfűről és a vadkenderről. Ha eltörtük kezünket, lábunkat, senki sem perelte be a kórházat. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Hősök voltunk.

Hócipő: Ne hergelje bele magát, kedves pszichoszomatikus uram.

P. Imre: Étkezési szokásaink Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét. Zsíroskenyeret ettünk disznósajttal, de túléltük. Hősök voltunk. Mosatlanul ettük a gyümölcsöt és a WC pereme alatt nyüzsögtek a bacik.

Hócipő: Tovább is van, mondja még?

P. Imre: A tanárainkat nem pofoztuk, nem rúgtunk beléjük. Nem volt számítógépünk, internetünk, de voltak barátaink. Akikhez becsöngettünk és játszottunk Gazdálkodj okosan-t vagy snapszlit. Vagy lementünk focizni és pingpongozni a játszótéri betonasztalon.

Hócipő: Köszönöm az interjút, hőstársam. Most mobilozott a fiam, hogy ellopták a mobilját.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/3  •  I. 28. – II. 10.
13 OLDALAS HÁBORÚPÁRTI MELLÉKLET! Para-Kovács Imre: Rég volt már polgárháború, és az amerikaiak csodálkoznak, hogy ha egy bevándorlásellenes retardot választanak, az úgy is viselkedik, és hadsereget küld rájuk Váncsa István: Mit tegyen az a NER-es, aki nem lop, és még nem is imitálja, mert ha nem teszi, a gyanú sötét árnya fog makulátlan személyére vetülni Smuzewitz Ilona gyűjtést indít gróf Lázár Jánosért, hogy ne kelljen a százhúszezres nyugdíjig szarosmosdó-pucolásból élnie Nagy Bandó András: Mire készül a Tisza? Farkasházy Tivadar: Ha már nem adták oda a norvégok Trumpnak a Nobel-békedíjat, legalább adják oda neki a svédek az orvosit Havas Henrik: Hogyan bízták a karmelitában Kósa Lajosra a párt gazdasági alapvetéseinek megfogalmazását? Dési János az Orvosi Kamara volt elnökénél járt, aki ukrán menekültek ideiglenes orvosi rendelőjében hórukkol Verebes István Caligulával beszélgetett a helyes kinevezési protokollról A Heti Kamu megtudta: a fűtésszámlák befagyasztása után a kormány a fűtést is befagyasztja Selmeczi Tibor burgonyapárti propagandát terjeszt!
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.