Van Gogh - monóban

Kovács András Péter
2009. 12. 29. · Hócipő 2009/26
Tetszik érteni, ugyebár, és a művészettörténetileg műveltebbek már bólogatnak is, hogy persze-persze, hiszen a füle… a biológiában jártasak pedig már hurrognak is le, hogy ugye azzal, hogy a fülét levágta, a hallása még megmaradt… Nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy végre mondanak valamit ezek a nevek. Merthogy az életen át tartó tanulás részeként megkezdődött a magyarok fakultatív vizuális edukációja. A júniusi Múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvényhez idén közel száz város csatlakozott, és csak Budapesten több mint hetven helyszín több mint ötszáz programmal várta a múzeumlátogatókat. A teremőröknek be kellett dobniuk egy energiaitalt, és máris mehetett az éjszakai műszak.

Az eredmény: a magyar ember végre kezd rájönni, hogy szombat délelőtt nemcsak a hipermarketbe vagy a plázába lehet menni nézelődni. Hogy vannak dolgok, amiben hátratett kézzel anélkül lehet gyönyörködni, hogy megvennénk vagy megennénk. Hogy valami lehet szép attól, hogy nincs ráírva egy farmermárka. Hát ez az. Véletlenül bekeveredtél, apám. Nem olvastad el az utazási irodában az apró betűt, hogy kul-túr-program.

A kiállítótermek sokáig az ultrasznobok vadászterületei voltak, akik egy posztmodern kiállításon képesek órákig magyarázni a terem sarkában kötelezően ott függő poroltót. Nekik csinált kiállítást idén a Magyar Kétfarkú Kutya Párt fiktív művészek hirtelen összedobott alkotásaiból, köztük néhány láthatatlan alkotásból is, nulla pénzért, egy nap alatt. Kiderült, hogy a kellően sznob közönség bármilyen blöfföt megeszik, a kellően link művészek pedig bármiből megélnek.

Aki pedig idén is megúszta: Samu, a 350 ezer éves vértesszőlősi előember, akinek, úgy tudtuk, okozott némi fejfájást egy diákcsoport februári látogatása, ám szerencsére kiderült: csak egy másolatot tapostak agyon. Az pedig, hogy együttesek nevét pingálták az üvegekre - Istenem, most rongálás, újabb 350 ezer év múlva pedig már archeológia lesz…
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10  •  V. 6. – V. 19.
Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finn­ugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.