Gyarmati sorsok és koloniál garnitúra

Uj Péter
2012. 03. 21. · Hócipő 2012/06
„Elég csak megnézni az interneten a gyarmat definícióját”
Balczó Zoltán

„Gyarmat is a village in Győr-Moson-Sopron county, Hungary.”
Wikipedia,
The Free Encyclopedia


Itt ülök tök hülyén március 15-én, vagy ahogy a műveltek mondani szokták a nagy Janus-arcukkal bele a gloria mundiba: idusán, kicsit zavartan, mert mintha valami idő- és térviharba kerültem volna, 48-hoz képest kilenc évvel előrébb, és jó hétezer kilométerrel hátrébb, az 1857-es indiai szipojlázadás valamelyik emlékünnepére, mindenki a gyarmatokról beszél, attól retteg, az ellen küzd rettenetesen, nem leszünk gyarmat, nem leszünk gyarmat, de annyira mondják, hogy az már gyanús.

Ahogy a nyugdíjvédelem, az IMF elleni szabadságharc meg a többi sikerült, lehet, hogy el kéne kezdenem gyakorolni a gyapotszedést.

Másrészt meg, ugye, nem tudom, mit kell fosni annyira a gyarmatságtól, amikor mindenki Kínától meg Vietnamtól van elájulva, Indiától, az Egyesült Államokról ne is beszéljünk, akkor most döntsük el, hogy zsír-e gyarmatnak lenni vagy nem, ne zavarjuk már a magyarokat össze.

Egyébként meg mutassanak egy olyan hülye gyarmatosítót, aki ide betolná a nem tudom mijét. Gyarmatosítani valami értékes valamiért szoktak, sok földért, kincsekért, olajért, ilyenekért. Tehát bennünket miért? Ja, a makói földgázmező, mi? A drága magyar föld, amiből egy kisebb ukrán kerület jön ki volumenileg? Hacsak a szürkeállományért nem, a magyar agyért. Annak remek expója egy ilyen ünnep, tényleg.

Ha írásbeli gyarmatosítási kérelemmel fordulnánk a brit koronához (mégis nekik van a legnagyobb gyakorlatuk), szerintem úgy hajtanának el, mint Fellegit a mesebeli kínai csúcsbefektetők. De még az osztrákok is körberöhögnének, pedig ők ismerik a terepet. (Épp azért, nyilván.) Töketlen egy barom gyarmatosító, aki idetéved.

Ebben a kínos nemzetközi helyzetben nem maradt más lehetőség, magunknak kell gyarmatosítani magunkat, és élet-halál harcot vívni persze. Nem lennék a saját helyünkben.

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10  •  V. 6. – V. 19.
Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finn­ugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.