Betűtészta

Makai József
2005. 05. 25. · Hócipő 2005/11
A gyerek rákapott az olvasásra.
Jó kiállású gyerek, többet is kinéztem volna belőle, reméltem, eljön az idő, amikor átadom neki a családi ügyek intézését. Erre föl pár hete valami könyvvel a hóna alatt jön haza, na mi van?, kérdem tőle, megszereztétek a könyvtárat?
Mert akkor hülyék vagytok, mondom neki, mert tudhatnád, hogy a könyvtárban nincsen pénz se napközbe, se éjszaka.
Nem, mondja, olvasok.

Azt hittem, viccel. Szerintem elég vicces gyerek, másodikban hasba rúgta a tanítónőt, akkor éreztem először, mégiscsak az enyimé, nem kell többé rágjon a kétség. Akkor már rég jóformán önellátó volt, nekünk szerencsére sose volt drága az iskoláztatása, mert az óvoda óta elvette a gyengébbektől, amire szüksége volt.
Szóval nem értettem ezt a könyvet. Hogy minek hozza haza. Olvasni.
Érdekes, azt mondja.
Mi érdekes ebben, mondom, nekem hazudjál, honnan lenne érdekes. Betűk vannak benne sorba rakva, még valami fertőzést kapsz el, mondom, ki tudja, hányan fogdosták előtted.
Ha olvasni akar, haggyad, olvasson. Majd megunja, mondja az anyja, mert ő nagyon engedékeny a gyerekekkel, a múltkor is nagy cirkusz volt, amikor megengedte, hogy kibelezzék a szomszéd macskáját.

És ha érdekli a biológia, akkor mi van, he?, kérdeztem a szomszédot. Mi van, ha felfedez valami C-vitamint?
A C-vitamin már fel van fedezve, mondja a szomszéd, aki szeret okoskodni.
Tényleg? Éppen mind?, kérdem tőle fenyegető fellépéssel, mert nem szeretem, ha valaki olyan kiszámíthatatlan dolgokban magabiztos, mint a vitaminok.
Mondják, szépen gyógyul. Mindegy, hazajött a gyerek a könyvvel, hogy majd olvas.
Majd megunja, mondja az anyja. Csak légy szíves, gyerekem, ne nyaljad a lapokat, mondja. Így kéri, szépen. Van ehhez érzéke.

Azt mondja a gyerek, hogy a könyvet nem szokták nyalni. Ne hazudj, mondom, meghülyítenek benneteket a könyvek, és már a szüleiteknek se fogadtok szót. Mér nem nézel tévét?
Unalmas, azt mondja.
Mi az unalmas a tévén? A tévébe minden benne van, ami kell. Tanulhatsz is belőle, meg legalább három csatornán nézheted a természetet, ha szereted, és ki se fáradsz közbe.
Nem tudom, mi baja a gyereknek.
Gondoltam, felpofozom, hátha kimennek a fejéből a betűk.

Lehet, hogy mi rontottuk el. Rohanásba vagyunk mi is. Én intézem a dolgokat, üzlet, ilyesmi, bevállalkozom ezt-azt, találkoznom kell a spanokkal, megbeszéljük, hogy ami van, az éppen most micsoda, nincsen nekem időm olvasni. Aztán a pláza. Aztán megyünk pár kört a spanokkal, aztán, amikor már eleget mentünk, leparkolunk, nézzük a forgalmat, vagy telefonálunk. Vagy egyszerre a kettőt, ha nagyon pörgős a nap. Lehet, hogy veszek egy új telefont. Néha valaki nekünk telefonál, hogy hol vagyunk, azt kérdezi, és ilyenkor neki megmondjuk. Ha hív, hogy menjünk máshova, néha megyünk, néha nem. Attól függ, az üzlettől. Délután gyúrok, meg szolárium, meg újabban epilláltatok is, viszi az időt, és nem is kellemes. Az anyja is egész nap rohan, neki a szolárium mellett ott van még a műkörmös is, az se két perc. Meg a pláza. Élni is kell valamikor?
Hajtunk. Állat.

Mikor gyerek voltam, nem mondom, én is kipróbáltam a könyveket, de láttam, hogy nem sok értelme van. Volt egy könyv valami három kardozósról, elkezdtem olvasni, és akárhogy számolom, négyen vannak. Abba is hagytam, mit várhatsz olyan köcsögtől, aki azt se tudja, hány kardozóról írja a könyvet?

Mi akarsz lenni, heló? Bölcsész? Szemüveges akarsz lenni, meg sovány?, kérdem tőle, és kicsit aggódom, hogy majd nem akarja szedni a táplálékkiegészítőt. Jó, nem fog elromlani, majd megeszem én, de a gyerekért azért aggódom.
Ha most elkezdi, lehet, hogy abba se tudja hagyni.

Mi lesz belőled?, kérdem tőle. Portás?, kérdem. Lakik a közelben egy portás, annál szoktam könyvet látni, a múltkor kérdeztem tőle, hogy miért. Azt mondta, hogy ne unatkozzon.
Ezért hagytam ott az iskolát, mondom neki. És azóta én nem unatkozok.
Aggaszt, hogy könyvekkel foglalkozik a gyerek.
A sógor is a könyvekkel babrált. Még mindig ül.

Javasoltam az asszonynak, hogy főzzön betűtésztás levest, azt olvasgassa a gyerek, ha már annyira szereti. Én meg magyarázom neki, hogy gyárat kell hazahozni lehetőleg. Meg készpénzt, mert azt el is lehet költeni.

Támasszam ki a tévéasztalt a könyvvel, mondja, ha már annyira nem tudok mit kezdeni vele.
Kap egy akkora pofont, hogy ő támasztja ki a szekrényt, mondtam neki, azóta nem viccel.
Szóval nincs több ötletem. Azaz van még egy, azét béemduplavéztem el ide is.
Beszélek az osztályfőnökkel. Szólok neki, kössön életbiztosítást, legalább a gyerekei jól járjanak. Mert ha nem hagyja ezt abba, és a fiamból könyvbújót farag, akkor azok a gyerekek árván nőnek föl.

Látom, értelmes lennél amúgy, de szerintem te is olvasol. Mondjad szépen, hol is a tanári? Mi az, hogy nem ér rá?
Mi az, hogy érettségiztetés? A szülőkkel már nem foglalkozik senki?
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/8  •  IV. 10. – IV. 23.
Sulyok Papa Doc: Zsidólakás
és zsidóbútor után olvasson
zsidókutya-igénylésekről is!
Para-Kovács Imre: Hamburgerekkel lehet a szemétdombra juttatni a Fidesz nevű állampártot, nem tárkonyszószos pirított pisztránggal! Váncsa István: embercsoport saját magának önszántából ennyire hülye nevet nem találhat ki, mint hogy Talpra Magyarok Közössége Smuzewitz Ilona: az úgynevezett ellenzéki pártok is megmondták, hogy nem Magyar a messiás, de ha olyan nagy a szükség a messiásra, ők vállalják Farkasházy Tivadar szerint a brazil Bolsonarónak Kisvárdára vagy Mezőkövesdre kéne igazolnia, de még mielőtt kiesnek Havas Henrik belecsöppent a Békemenet transzparenskészítőinek mindennapjaiba, és megtudta, azzal fognak vonulni, hogy: Elfoglaljuk Brüsszelt, mert Magyar Péter egy geci! Dési János a miniszterelnök (apjának) hatvanpusztai pálmaházában ugrándozó majmokról Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta: Tiborcz Istvan árufeltöltőnek állt, hogy belülről foglalja el a SPAR-t.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.