Dob, szerda (olimpia, 5. nap)

Para-Kovács Imre
2008. 08. 14.
Azok a régi emberek, akik már Mocsai Lajos idejében is nő kézilabdát néztek, pontosan tudják, hogy az élet nem egyszerű, és az életnél már csak a női kézilabda szövetségi kapitányainak az élete bonyolultabb, ideszámolva esetleg a női vízilabdázók kapitányának az életét (oh, ugyan ki felejthetné el Faragó - egyébként sem kifejezetten babaszépségű - arcát egy-egy meccs után?!).

Nos, Hajdú kapitány kifejezetten kezd mocsaisodni, ha értik mire gondolok... A feje meggyötört, a gyomrába ugyan nem látok bele, de szerintem óvatosan táplálkozzon, mert a fekély szinte törvényszerű ebben az állásban.


- Pedig egyedüli hegylakóként jöttem.

A magyarok ötgólos hátrányban evickéltek, semmi sem jött be, és ez eltartott úgy 58 percig, mert az elején vezettünk a németek ellen, aztán a legvégén, de addigra már én is a hasfalamat markolásztam, és olyan hangokat hallattam, mintha végig kellene néznem, amint egy nagy szárnyas ajtóval két termékforgalmazó agyonver egy csillagorrú vakondot. Nem embernek való az ilyen izgalom.
Jelezném, megvertük a németeket, de legközelebb, ha szabad ilyesmit kérnem, ne így tegyük.

Ha már említettem a vízilabdázókat, rögtön rátérnék a lányok meccsének értékelésére Ausztrália ellen.
Olybá tűnik, a vízilabdázó hölgyek a labdázásra helyzeték a hangsúlyt, és nagyon jól elvoltak, labdáztak, aztán, amikor letelt a támadóidő, odaadták a játékszert (mondhatnám: pöttyöst, de nem pöttyös) az ellenfélnek, és visszaúsztak a saját kapunk elé, hogy ők is labdázhassanak.
Leszakadt az agyam.


- Adod ide?

Nem vagyok egy delfin-származék, a fűrdőkádban is komoly erőnléti problémáim adódnak hátmosás közben, de mintha ennek a sportágnak az lenne a lényege, hogy a támadóidő végén kapura dobjuk a labdát, és abból gól legyen. Amíg ezt nem sikerül tudatosítani a hölgyekben, az ő edzőjüknek is furcsa elváltozások lesznek a fején.

Mincza Ildikó azonban már felnőtt, értve ezalatt, hogy az agya is kifejlődött és vívni is tud, be is húzta a bronzérmet, mert ott volt a páston, nem kalandozott el, nem unta meg az olimpiát, nem gondolt arra, hogy milyen jó is lenne tarka réten kibontott hajjal szaladni a szélben, hanem koncentrált és csodálatosan vívott.


- Kitisztítsam a köldököd?

Mint ahogy csodálatosan úszott Gyurta és Cseh.

Ökölvívóink azonban mintha még nem nőttek volna fel a feladathoz, birkózóink pedig kifejezetten hagyják magukon eluralkodni indulataikat, és ezért aztán sehonnan nem várhatunk érmet.


- Edzésnek nem volt rossz!

Ami jöhet még: a vízilabda férfi tagozata, kajak-kenu, aztán a többi néma csönd.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/9  •  IV. 22. – V. 5.
Para-Kovács Imre: Ha tartják magukat a pártközpontból kapott utasításokhoz, a valóság nem fog berobbanni a még mindig behunyt szeműek kis világába Farkasházy Tivadar: Hann Endre kérjen bocsánatot! Smuzewitz Ilona: Lehet, hogy most kevesebb magyar és nő szavazott rájuk, de az a demokrácia, amikor a Fidesz nyer Váncsa István: Nagy Márton számai örökké itt maradnak velünk, pedig feladta az életét értük Havas Henrik megalapította a Narancs Segélyt a karmelitában a bukott fideszes politikusok támogatására Juszt László: A felcsúti G. I. Joe elkövette a szerencsejátékosok legnagyobb hibáját: nem tudott nyerés közben felállni az asztaltól Dési János: Az állami média belső ellenállóinak rejtett társalgójáról Verebes István: Azért ez még mindig Magyarország! Propgandzsát szívtak – avagy a kognitív disszonancia és a választás estéjének legjobb mondatai A Heti Kamu megtudta: a külügyben nem darálnak, hanem környezetet védenek, a felesleges papírokat így értékesítik hörcsögalomként
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.