Dob, szerda (olimpia, 5. nap)

Para-Kovács Imre
2008. 08. 14.
Azok a régi emberek, akik már Mocsai Lajos idejében is nő kézilabdát néztek, pontosan tudják, hogy az élet nem egyszerű, és az életnél már csak a női kézilabda szövetségi kapitányainak az élete bonyolultabb, ideszámolva esetleg a női vízilabdázók kapitányának az életét (oh, ugyan ki felejthetné el Faragó - egyébként sem kifejezetten babaszépségű - arcát egy-egy meccs után?!).

Nos, Hajdú kapitány kifejezetten kezd mocsaisodni, ha értik mire gondolok... A feje meggyötört, a gyomrába ugyan nem látok bele, de szerintem óvatosan táplálkozzon, mert a fekély szinte törvényszerű ebben az állásban.


- Pedig egyedüli hegylakóként jöttem.

A magyarok ötgólos hátrányban evickéltek, semmi sem jött be, és ez eltartott úgy 58 percig, mert az elején vezettünk a németek ellen, aztán a legvégén, de addigra már én is a hasfalamat markolásztam, és olyan hangokat hallattam, mintha végig kellene néznem, amint egy nagy szárnyas ajtóval két termékforgalmazó agyonver egy csillagorrú vakondot. Nem embernek való az ilyen izgalom.
Jelezném, megvertük a németeket, de legközelebb, ha szabad ilyesmit kérnem, ne így tegyük.

Ha már említettem a vízilabdázókat, rögtön rátérnék a lányok meccsének értékelésére Ausztrália ellen.
Olybá tűnik, a vízilabdázó hölgyek a labdázásra helyzeték a hangsúlyt, és nagyon jól elvoltak, labdáztak, aztán, amikor letelt a támadóidő, odaadták a játékszert (mondhatnám: pöttyöst, de nem pöttyös) az ellenfélnek, és visszaúsztak a saját kapunk elé, hogy ők is labdázhassanak.
Leszakadt az agyam.


- Adod ide?

Nem vagyok egy delfin-származék, a fűrdőkádban is komoly erőnléti problémáim adódnak hátmosás közben, de mintha ennek a sportágnak az lenne a lényege, hogy a támadóidő végén kapura dobjuk a labdát, és abból gól legyen. Amíg ezt nem sikerül tudatosítani a hölgyekben, az ő edzőjüknek is furcsa elváltozások lesznek a fején.

Mincza Ildikó azonban már felnőtt, értve ezalatt, hogy az agya is kifejlődött és vívni is tud, be is húzta a bronzérmet, mert ott volt a páston, nem kalandozott el, nem unta meg az olimpiát, nem gondolt arra, hogy milyen jó is lenne tarka réten kibontott hajjal szaladni a szélben, hanem koncentrált és csodálatosan vívott.


- Kitisztítsam a köldököd?

Mint ahogy csodálatosan úszott Gyurta és Cseh.

Ökölvívóink azonban mintha még nem nőttek volna fel a feladathoz, birkózóink pedig kifejezetten hagyják magukon eluralkodni indulataikat, és ezért aztán sehonnan nem várhatunk érmet.


- Edzésnek nem volt rossz!

Ami jöhet még: a vízilabda férfi tagozata, kajak-kenu, aztán a többi néma csönd.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/01  •  XII. 30. – I. 13.
TEGYE EL AZ ÉVET! 2025 ÖSSZEFOGLALÓJA 48 OLDALON! Para-Kovács Imre: nemzeti ünnepeink új értelme, hogy a miniszterelnök ilyenkor számol be frusztrációiról és pszichés zavarairól Váncsa István: jobban érdekel minket a lakhatási szegénységnél a lakhatási gazdagság Smuzewitz Ilona: a magyar jólétet jövőbenézéssel megteremtő Nagy Mártonról Bartus László: Szijjártó az űrbe költözik, hiszen az is az országhatáron túl van Farkasházy Tivadar a vonatról, ami ingyen viszi a korosztályát, de hogyan, és hova? Havas Henrik a karmelitában sebtében összedobott luxitlanítási koncepcióról Dési János a digitális polgári harcosok körklubjának parlamenti imacsoportjáról Lendvai Ildikó Orbán fogyó erejéről, amin még a Jedik sem segíthetnek Verebes István: Szépérzékem rövid története A Heti Kamu megtudta: Zelenszkij és Magyar Péter akadályozzák a gyermekvédelmet! Selmeczi Tibor a maradékmentés művészetéről Az év hírei Hócipő-Díj első köre!
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.