Hazatérés
Para-Kovács Imre
2010. 04. 21. · Hócipő 2010/08
Hogyan is lehetne leírni azt az érzést, amikor 20 évnyi bekkelés után végre eljön az idő, hogy levethessem magamról a kényszerzubbonyként viselt liberális álruhát, és megmutatkozhatom végre a magam valójában?! Leginkább sehogy, azonban néhány dolgot mégis el kell mondanom, mielőtt hivatalosan is csatlakozom Semjén Zsolt tanácsadó testületéhez.Rettenetes, embert próbáló évek vannak mögöttem.
Éjszakáimat azzal kellett töltenem, hogy klezmerre füvet szívok ledér szórakozóhelyeken, és aztán a hajnal magányában órákon keresztül népitáncolhattam, mire kiűztem magamból a gonoszt, azonban biztos voltam benne, hogy a balliberális fölény által dróton mozgatott sajtóba sehogy másképp nem kerülhetek be. No, mondjuk ennek meg is lett az eredménye, mert egy ilyen éjszaka alkalmával megkeresett Fodor Gábor és Ungár Klára, hogy lenne- e kedvem cseszegetni a csuhásokat, porig alázni a népnemzeti életérzést, és esetleg gémeskutakat borogatni vidéki turnék alkalmával.
Mondtam, hogy van, van bizony, de a szívem összeszorult
Fiatal voltam, kellett a pénz.
Melegbárokban italoztam, nemzeti elkötelezettségű politikusokat szedtem darabokra vitriolba mártott billentyűzettel, és amikor sikerült őket megsemmisítenem, látványosan táncoltam a sírjukon. Hajnalban aztán, amikor hazamentem, átöleltem a titkos köcsögfámat, és hosszan zokogtam.
Lapigazgatóm, dr. Kövér László további megbízásokat adott.
Kártyáznom kellett, papokat leszólítanom a gyóntatófülkében, aztán pedig síkosítóval megdobálnom egy református templomot, nem beszélve a könnyű drogok további rendszeres fogyasztásáról, amitől teljesen megszűnt a rövid távú memóriám, és még sokáig azt hittem, hogy a Fidesz lapjában, a Magyar Narancsban terjesztem a liberális eszmeiséget.
Annyira megtévedtem, hogy kiiszkoltam Széles Gábor ölelő karjai közül, mert úgy éreztem, hogy ő sem versenyezhet a telaviv-i, New York-i, Tasnádi-pénzekkel, ugyan láttam szemében a meggyőződést, felismertem benne a testvéri erőt, mégis visszazuhantam a liberálisok örvényébe, és tovább rongáltam a nemzet testét, mint termesz a téeszt.
Hiába népitáncoltam egyre többet hajnalonta, hiába sírtam egyre hosszabban a köcsögfámra borulva, éreztem, hogy ha hamarosan nem történik valami, megszakad a szívem, de legalábbis a májam, mert ép ésszel tovább nem titkolhatom nemzeti elkötelezettségemet, nem lehetek egy életen keresztül az idegenszívűek zsoldjában.
Nem tévesztettek meg az ideiglenes sikerek, tudtam, hogy 1998 után csak négy éve van a nemzeti oldalnak, nem mertem felmerülni, mert az egzisztenciám múlott ezen a kiváráson. Összeszorítottam tehát a fogam, és tovább használtam a könnyű drogokat nehéz szívvel, aztán már a nehéz drogokat is könnyű szívvel. Viszonyba kezdtem egy wombattal, csak hogy jobban befogadjanak, esténként pedig izzadtan bújtam titkos tarsolylemezemhez és nemezfövegemhez, hogy beleordítsam bánatomat.
Majdnem meghasadt az elmém.
Múltak az évek, és mimikrim egyre jobban hozzám nőtt, már nem tudtam, hogy bot vagyok-e vagy sáska. Láttam magam előtt, ahogy a nyűtt vonóból sáska lesz, de aztán ördög bújt a Vonába, és megint felcsillant a remény. Megjelent előttem az elsöprő nemzeti győzelem, ami átrendezi végre a sajtópalettát (balra a sárga, jobbra a barna), és én végre önmagam lehetek.
Elváltam a wombattól, elégettem a farmerom, és a mosogatóba öntöttem a megmaradt negyven liter folyékony LSD-t. Megborotválkoztam, fogat mostam (oh, mily’ csodás érzés húsz év után!), majd jelentkeztem a központban.
Lapigazgatóm, dr. Kövér László szeretettel fogadott.
Para-Kovács Imre
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Para-Kovács Imre
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10 • V. 6. – V. 19.
Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el?
Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül?
Váncsa István a finnugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól
Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon
Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői
Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd!
Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt
Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként
A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők
Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború
Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?
2026/10 • V. 6. – V. 19.
Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el?
Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül?
Váncsa István a finnugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól
Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon
Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői
Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd!
Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt
Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként
A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők
Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború
Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
