Világszám!

Murányi András jelenti Oszakából

Murányi András
2007. 09. 12. · Hócipő 2007/19
Mister Monsieur

Olyan arcot vághattam, mint Maud, amikor visszatért a szobájába, s azt konstatálta, hogy pizsamában, valamint zöld lámpaernyővel a fején kilép egy úr a szekrényből, majd azt mondja: „Bocsánat, a nevem Van der Gullen Félix...” A különbség csak az volt, hogy az urat így mutatták be: „Lamine Diack, az IAAF elnöke.” A szenegáli sportvezető az évezred elején tradicionális ruhában - elrontott, hosszú szőttesre emlékeztető viseletben - lépett az edmontoni elitszálloda nagytermébe, hogy elmondja vb-értékelő beszédét. Szűk két éve töltötte be az atléták nemzetközi szövetségének elnöki tisztét (1999. november 8-án, Primo Nebiolo halála után ért a csúcsra), így a legkomolyabb fórumon még senki sem látta; azt tudtuk róla, hogy van tizenöt gyermeke, ellenben azzal csak a helyszínen szembesültünk, hogy mondatait időnként franciául kezdi, s angolul fejezi be. Esetleg fordítva. Az összhatás legalábbis furcsa volt; egészen pontosan olyan, akárha - maradva Rejtőnél - „egy edzés közben megőrült atlétát” látnánk. Hogy ez vezet egy több mint 200 tagállamot tömörítő szervezetet? Mindenesetre az afrikaiak jól jártak vele; ezt onnan tudom, hogy Oszakában, a mostani vb utolsó napján megkérdezte tőlünk, a háromtagú magyar különítménytől a szálloda recepciósa, melyikünk az a kolléga, akit - az IAAF vendégeként - másnap taxival, ingyen szállítanak ki a repülőtérre. A papíron körülbelül ötvennégy név volt; egy magyar és ötvenhárom afrikai.

Szegnélküli Thomas

Stefan Holm és Jaroszlav Ribakov 2001 óta összesen tizenöt érmet szerzett világversenyen; technikájuk briliáns, cipőjük pazar. Ehhez képest a lapok a „kalimpálva” ugró Donald Thomasszal voltak tele, hogy ugyanis ez a huszonhárom éves bahamai gyerek szépen elhalászta az aranyat riválisai elől. Pedig az egyesült államok-beli Lindenwood Egyetem hallgatója mindössze másfél éve döntött úgy, hogy szöges cipőt húz... Pardon, ez nem igaz, mert szöges cipőt alig vesz fel (friss beceneve emiatt: Szegnélküli Thomas): sokkal jobban érzi magát kosaras-csukában, mivel a legtöbbször eddig ilyesmi volt rajta. S minthogy az új sztár inkább a palánk alatt szorgoskodott, feltehetőleg még ma is „no name” egyetemista, ha barátja poénból nem beszéli rá a léc átugrására. Elsőre 212 centit repült, majd szólt az iskolai kosárlabdacsapat edzőjének, hogy a továbbiakban ne várja tréningre. De mondott mást is: „Ha ez így megy ennyi idő alatt, akkor hamarosan a csúcsra jutok.” És közben élvezte is, hogy pályafutásukat serdülőkorukban kezdő versenyzőtársai mind idegesebben vizslatják. Amikor például az idén júliusban Salamancában 235 centivel a világranglista élére állt, és hősünket a fotósok megkérték, álljon már oda az eredményjelző mellé, akkor Thomas nem csak odaállt, hanem jobb mutatóujját a szája elé helyezte, egyezményesen jelezve, „csend”, esélyetek sincsen. Mármost képzeljék el az olimpiai bajnok Holmot, aki azt látja, hogy ez a „nyikhaj” elveri, mint jég a határt; a svéd el is bőgte magát az oszakai publikum előtt... És hát Thomas nem lett volna Thomas, ha a kérdésre, miszerint milyen útmutatások alapján készül majd a jövőben, nem ezt válaszolja: „Hát, kérek néhány tanácsot Holmtól!” Állítólag a hűvös skandináv ekkor akarta megütni, de ez tényleg csak kósza, öltözői pletyka...

Beugrás

Hello, David! Hogy vagy?
- Kösz, jól!
- Mit csinálsz éppen?
- Ülök a teraszon, és sörözöm.
- Nagyszerű. Nincs kedved kimozdulni kicsit?
- A boltig szívesen elmegyek, úgyis elfogyott a kenyér.
- Ennél azért nagyobb túrára gondoltam.
- Mennyire nagyobbra?
- Át kéne ugrani ide, Japánba.
- Talán megártott a szaké?
- Színjózan vagyok, ám Arnold megsérült, és kéne egy beugró a 110 gátra.
- Értem. És mikor kellene indulnom?
- Várj csak... Ahhoz, hogy elérd az előfutamokat, úgy tíz perc múlva.
- Neked teljesen elmentek otthonról?
Ezzel együtt David Payne - a sérült Dominique Arnold helyére - borostásan, kialvatlanul megérkezett Oszakába, majd nekiállt a 110 gátnak, s bronzérmet szerzett.

Az arany a világrekorder, olimpiai címvédő kínai Xiang Liué, az ezüst az állandóan - például Sydneyben és Athénban is - második Terence Trammellé lett. Bő hetes akklimatizálódással, komoly rákészülés után.

Kiugrás

Andrew Howe amerikai születésű, Európa-bajnok olasz versenyző hatodikra 847 centire repült a távolugrás döntőjében, majd úgy megörült az első helyet érő produkciónak, hogy legott őrjöngeni kezdett: sikított, mezt tépett, szökkent, közönséget hergelt és mellet vert, mielőtt vérben forgó szemeit a kamerának megmutatta volna. Közben a párját is lehetett látni a lelátón; a hölgy csak rángatózott, mint aki éppen ötre várja az aktuális drogadagot, és most telefonáltak neki, hogy a szállítmány negyven percet késik. Kollégám meg minden átmenet nélkül ideges lett, s azt mondta, hogy „Ez egyértelmű, ilyenkor hol vannak a doppingellenőrök?” És tényleg, e szituáció kísértetiesen emlékeztetett arra az 1994-es eseménysorra, amikor Maradona bombagólt rúgott a görögöknek a labdarúgó-vb-n, majd állat módjára üvöltözött a kamerába, hogy aztán a jeleket látva az ellenőrök kapásból vizsgálódni kezdjenek, néhány nap múlva pedig jöjjön a gyorshír: a dél-amerikai zseni belőve lőtte be; utazhatott is haza. Ehhez képest Howe pillanatnyilag tisztának tekinthető. De ha nem az, akkor is „kevés” van benne: tudniillik utána még következett a panamai Irving Saladino, aki fakszni nélkül 857-et ugrott, s nyert.

Annus nélkül

A sírás kerülgette Betty Heidlert, amikor Yipsi Moreno - utolsó próbálkozásként - elhajította a kalapácsot, és az kísértetiesen ott csapódott le, ahol korábban az ő legjobb kísérlete. Ez nem lehet igaz... Végre nincs itt a vb-ről dopping miatt lemaradó Tatyjana Liszenko orosz világcsúcstartó, végre dob egy nagyot, erre... A huszonnégy éves frankfurti tanuló rögvest hozzá is látott sportszerei elpakolásához, miközben azt mondta magában: „Ez van megírva ott, fönt, egy kétszeres világbajnoktól, vb-másodiktól, olimpiai ezüst- meg bronzérmestől nem szégyen kikapni...” S már indult is volna el, amikor versenyzőtársainak egyike megbökte:
- Nézd már!
- Mit?
- Az eredményt: két centi!
- Ennyivel kikapni a legrosszabb...
- De te nyertél!

Heidler kisasszony elsőre nem hitte el, nekem meg beugrott, amit Pars Krisztián mondott korábban: akár fél méter is múlhat azon, hogy pontosan mikor dobja el az ember a szert. Ezek szerint meglehet, hogy Moreno leheletnyivel előbb/később dobta el a kalapácsot, s így maradt le Heidler mögött is. Mindazonáltal nem kap szerepet ez az érvelés, ha az év közben telenyomott, a kontrollokat egy kivételével ügyesen „megoldó” Liszenko nem bukik le a vb előtt: 76 méterrel győz, mi pedig hosszú, tömött sorokban áradozunk róla...

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2016/9  •  IV. 27. – V. 10.
MATOLCSY NÉPES BANDÁJA Kéri László korlátlan fizetésemelést javasol a hátsókínai bankfőnöknek, Mao-tool-Csínak. Para Kovács Imre: A pénzmosógép Farkasházy Tivadar szerint nem elképzelhetetlen, hogy az Orbán-Matolcsy páros felveszi a magyar Lehman Brothers nevet. Smuzewitz Ilona megtudta, hogy Mészáros Lőrinc egyik új cége kapja az Új Nemzeti Világűr Stratégia Program 70 milliárdját. Bakács Tibor Settenkedő szerint csoda történt, hogy Orbán kiesésre álló Puskás Akadémiája le tudta győzni Deutsch MTK-ját. Trunkó Barnabás kevesli, hogy eddig csak öt MSZP elnökjelölt van. Hatoldalas KDNP melléklet. A Heti Kamu megszerezte a 2024-es új olimpiai logót, amely egy rozsdás metrókocsiból és a röszkei kerítésből áll. A HÓCIPŐBŐL MINDEN GAZEMBER KIVÁGHATÓ!
Hócipősök könyvei
PARTNEREINK




GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.