Egy offshore forradalmár

Trunkó Barnabás
2009. 06. 17. · Hócipő 2009/12
Az a gyanúm, hogy Hollywood már régóta készült egy Guevara-eposzra, csak még valahogy nem mertek belevágni. A Warner fiúk íróasztalainak a mélyén is ott lapulhatott jó pár forgatókönyv: nyilván volt közöttük gyilkolós, partraszállós, szivarozós, cukornád-szüretelős és gerilla-playboyos is. Végül aztán kiválasztottak egyet, mielőtt még Webber musicalt csinálna a sztoriból. Nem biztos, hogy a legjobb könyvet választották ki, viszont az bizonyos, hogy a leghosszabbat. Napjaink pörgő, rohanó világában egy négy és fél óra hosszú celluloidcsík már mozimerényletnek számít. Ez manapság akkora anakronizmus, mintha a srácaim MP3-ja tele lenne Wagner-operákkal.

A hazai forgalmazás szerencsére két részben adja, jelenleg az elsőt láthatjuk.

Kaliforniai stúdiópletykák szerint kezdetben rendezőként Oliver Stone hajtott a projektre, de a krakéler direktor Castróról készített reklámspotja (Comandante) nem csinált kedvet a befektetőknek. (Pedig a Stone-filmet, mint másodlagos frissességű dokumentumot, hamarosan újra elő fogják venni!) A választás ezt követően a nem túl szapora életművű, de zseniális Terrence Malikra esett, aki gondoskodott a produkció talán legfontosabb és egyetlen erényéről: Benicio Del Torót választotta ki az argentin orvos-gerilla szerepére. A filmből Malik egyébként egy kockányit sem forgatott, még az első csapó előtt átadta az összecsukható rendezői széket Steven Soderberghnek, az Ocean’s-gyárosnak.

Soderbergh filmjét csak az nézze meg, aki mindent tud Cheről, és ki is alakította róla saját értékítéletét, mert a film ehhez nem tesz hozzá semmit, és csak alig vesz el. A vájt fülű Che-szakértők pontosan regisztrálják majd, hogy a dokumentarizmus mikor csap át fikcióba; ez utóbbi egyébként is rögtön észrevehető, mert unalmasabb, mint a történelmi képeskönyv. Pedig a zsurnaliszták közhellyé silányult megállapításai szerint Che élete a világ egyik legizgalmasabb sztorija. Ebből a szempontból Soderbergh filmje kifejezetten deheroizáló.


Gerillának látszó jegybankelnök

A Che-sztori ma már a filmvászon helyett inkább a bulvárlapok színvonaltalanul, de rafináltan tördelt hasábjaira kívánkozik. Guevara világnézeti üzenetei mára már idejétmúltak, egy nemzedék ideológiai önmegtagadására motiválnak. Ha az interneten a manapság oly divatos „címkék” között keresgélnénk, akkor kattinthatnánk a tömeggyilkos, a kalandor, a forradalmár, a gerilla, a terrorista vagy a mártír szavakra is.

A legendás Granma hajóval kubai földre lépő argentin doki kezdettől fogva nem tudott mit kezdeni magával és a világgal. Azzal biztatta kedvenc gárdistáit, hogy majd eltörlik az előző kormányzat (Battista) intézkedéseit, és nem tekintenek el a számonkéréstől sem. Börtönparancsnokként egyébként a számonkéréssel kapcsolatos jogi eljárásokat végtelenül le tudta rövidíteni. Később a kubai agrárreformot irányította, erről kevés adat maradt, majd a Kubai Nemzeti Bank elnökeként kezdeményezett néhány kamatvágást a machettával. Nyilván érdemei elismeréseként került az Ipari Minisztérium élére, lendületbe hozva az azóta is dübörgő kubai indusztriát, majd átállt a forradalom exportálására. Ezt megelőzően komoly tervei voltak a Kubába telepített szovjet rakétákkal is, de - mint köztudott - a muszkák megfutamodtak.

A címszereplő Benicio Del Toro azzal adózik a gerilla emlékének, hogy legendátlanítja a Guevara-portrét, és meghagyja azt a szitanyomós trikó- és poszteriparnak, amely az ikonból áruvédjegyet formált. A nevezetes fotót egyébként a Revolución című havannai lap fiatal riportere, bizonyos Alberto Diaz „Korda” készítette még 1960-ban, egy tömeggyűlésen. Az ismert olasz kiadó, Giacomo Feltrinelli a szerkesztőség falán látta meg a portrét, és fénymásolatot készített róla, amely csak a kontúrokat adta vissza, de logo, sőt hamarosan brand lett belőle. Csak a sapkán azt az ötágú csillagot kellett hangsúlyosabbra retusálni. Alberto Diaz „Korda” soha egy fillér jogdíjat sem kapott a sokmilliós példányszámban megjelent alkotásáért; úgy járt, mint az izsevszki illetőségű (Udmurtföld) Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov.


- Lesz majd szivar, rum és salsa!

A produkció castingja is dolgozott, hiszen a Fidel fiúk is jelen vannak a filmben, de szerepük nem hagy karakteres nyomot a perforált celluloidszalagon. A zeneszerző, Alberto Iglesias viszont kreatívan használja fel a Stone-féle Castro-filmből visszamaradt remittendát, az operatőr pedig szemmel láthatóan már maga is unta a Sierra Maestra párafelhőkkel átitatott helyszíneit. A pirotechnika azonban megdolgozott a gázsiért.

A négy és fél órás filmfolyamnak már az elején kiderül, később pedig bizonysággá válik, hogy Guevaráról nehéz jó filmet csinálni.

Che ellentmondásos személyiségével még a diplomáciai érzékéről (is) híres II. János Pál sem tudott mit kezdeni az újratemetést követő kubai látogatása során. „Az Úr dolga ítélkezni érdemeiről!” - mondotta a Szentatya, jelezvén, hogy azért voltak ilyenek is. A film értékelése kapcsán a kritikusnak persze könnyebb dolga van.

Hivatalos helyen cáfolták, hogy Hollywood most az Eduardo Rózsa-Flores-sztori megfilmesítésére készül.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10  •  V. 6. – V. 19.
Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finn­ugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.