Az új szóvivő

Moldova György
Nyomtatás
2005. 09. 14. · Hócipő 2005/19
A miniszter kényelmesen kinyújtózott a fotelben:
- Hiába, csak a legjobb otthon, családi körben! - mondta a szeretőjének. - Adnál egy laza whiskyt?

A nő töltött, és átnyújtotta a poharat:
- Olyan különöset hallottam, szívem. Nem is akarom elhinni.
- Miről van szó?
- Azt mondják, hogy egy utcai nyilvános illemhely, egy "zöld villamos" vezetőjét akartad kineveztetni a minisztérium új szóvivőjének.
- Így igaz, sajnálom, hogy nem sikerült.
- De hát milyen alapon döntöttél így?
- Emlékezhetsz rá, hogy tegnapelőtt rossz napom volt. A régi szóvivőm szokás szerint hülyeségeket nyilatkozott a televízióban.
- Hát azért szóvivő!
- De nem mindegy, hogy milyen hülyeségeket mond. "Vannak ugyan nehézségeink, de majd kiküszöböljük őket." Nincsenek nehézségeink, minden tökéletes! Elmagyaráztam neki, hogy ha támadások érik a tárcát, akkor nem a bajokról kell beszélni, hanem épp ellenkezőleg, a működésünk pozitív elemeit kell hangsúlyozni, mert csak így tudjuk közömbösíteni az ellenzék akcióit. Láttam a szemén, hogy fogalma sincs, mit akarok mondani, legyintettem. Titánt csinálok belőle.

- Az mit jelent?
- Felajánlom egy másik minisztériumnak: "ti tán tudtok valamit kezdeni vele". Mondom: rosszkedvű voltam, de nem akaródzott hazamenni, neked is közös programod volt a férjeddel, leraktam a kocsit és sétára indultam a Városmajorban. Egy utcai árusnál vettem egy fürt szőlőt, és azt eszegettem közben.

- Remélem, megmostad!
- Nem, sajnos nem, azt hittem elég lesz, ha iszok utána vizet. Hamarosan el is kezdett csikarni a hasam, sürgősen WC-re kellett mennem. Arra már nem volt időm, hogy visszamenjek a kocsihoz, egy vendéglő sem állt a környéken, de szerencsére a közelben észrevettem egy utcai illemhelyet. Ha kibírtam volna, nem megyek be, bocsáss meg, amiért ilyen szalonképtelen dolgokkal traktállak, de tudod, hogy az ilyen hasmenés különféle élénk bélhangokkal jár, és az embert zsenírozza, hogy ezeket más is hallja ott. De hát nem volt mese, benyitottam.

Egy harminc év körüli férfi ült a bejáratnál, mint kezelő, zakót, nyakkendőt viselt, épp zenét hallgatott a rádióban, Beethoven: Európai Unió ódáját. Udvariasan köszönt, átnyújtotta a szükséges papírokat, közben egy pillantást vetett rám, a tekintete, hogy úgy mondjam, a lélek mélyéig hatolt, mint aki már sokat tapasztalt az életben, és azt kérdezte: - Felerősítsem a zenét?
- Igen, szeretném! - mondtam megkönnyebbülten, és behúzódtam a fülkébe.

Minden negatív hanghatás nélkül el tudtam végezni a dolgomat, ami azért fontos, mert a legkisebb zörej is oda vonzotta volna a bulvárlapokat. Ők azonnal szagot fognak.

Közben volt időm elgondolkodni a vécékezelő magatartásán. Úgy találtam, a viselkedése pont beleillik abba a képbe, melyet egy miniszter elvár a szóvivőjétől. Mikor az a cél, hogy az emberek ne hallják meg a kellemetlen dolgokat, akkor felerősíti a zenét, vagyis a propagandát.

Nem szóltam neki, de utánanézettem. Először a Nemzetbiztonsági Hivatalt bíztam meg, ki is ment egy alezredes, de ő csak annyit csinált, hogy aláírta és lepecsételte a vécépapírt. Külön parlamenti ad hoc vizsgálóbizottságot kellett létrehoznom.
- Mi az az ad hoc?
- Ad-hoc nekik pénzt és én is kap-hoc! Ők kiderítették, hogy a férfi korábban engedély nélküli kisegítőként egy aluljáróban elhelyezkedő WC-ben dolgozott. Ez egy kicsit zsenánsan hangzott, de úgy fogalmaztuk meg, hogy a Kádár-rendszerben illegális földalatti tevékenységet végzett.

Küldettem neki egy felkérő levelet, egy futár vitte ki, mert az illemhelynek nem volt utca és házszáma, csak irányítószáma.
- Az mi volt?
- Nulla nulla.
- Képzelem, milyen boldogan fogadta!
- Egyáltalán nem, sőt kapásból elutasította. Azt mondta: ő fogadalmat tett az anyjának, hogy egész életében nem végez piszkos és lealjasító munkát, csak tisztát és úriemberhez méltót.
- És legalább a felkérő papírt visszaküldte?
- Nem. Fogalmam sincs, hogy mire használhatta.
A Hócipő legolvasottabb cikkei
A Hócipő legfrissebb cikkei
archívum
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/9  •  IV. 24. – V. 6. BRÜSSZEL BOSSZÚJA: Felderítettük, hogyan palizták be Matolcsy Ádámot, Rogán Antalt és Tiborcz Istvánt a rájuk fenekedő brüsszeli sorosisták! Para-Kovács Imre: Mostantól az igazság csak attól függ, hogy ki mondja el és hányszor Váncsa István: Elmeroggyant autót nem vezethet, országot igen, sokba kerül ez nekünk Smuzewitz Ilona: Hogyan mentették meg a rendszert a megsemmisüléstől a munkahelyükre időben érkező fideszes képviselők? Farkasházy Tivadar: Mi tartott másfél évtizedig abban, hogy Brüsszel megfogadja Orbán tanácsát, és ne nyújtson segédkezet hazug és csaló kormányoknak? Havas Henrik: Megkapják-e Mészáros Lőrincék a Titanic II-t, amire már az előleget is befizették? Lendvai Ildikó: Utcai harcos a vámháborúban Dési János: Na de kihez kerülhetett Fenyő János Mont Blanc tolla? Verebes István: Assisi Szent Ferenc találkozása Iványi Gáborral A Heti Kamu megtudta: Tiborcz István Orbán Ráhelt is csak bérli Selmeczi Tibor: Nem lehet véletlen, hogy Trianonnál a románok a kolozsvári töltött káposztát nyúlták le!
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.