Magyar sportsikerek nyomában #7

Hócipő szerkesztőség
2007. 02. 10. · Hócipő 2007/03
Fantasztikus listát kaptunk Laczkó Lászlótól, a Székely Hírmondó munkatársától. Csupa olyan erdélyi magyar sportolót sorol, akiket vagy még nem lépett át a határ mert időben születtek, vagy ők lépték át azt, azaz mindannyian magyar klubokban és magyar nemzeti színekben versenyeztek:

Jó eredményeket elérő magyar sportolókat próbáltam összegyűjteni a csatolt állományban. Biztosan nagyrészükről már van valamilyen feljegyzés, de hátha akad, akiket még nem ismernek az Anyaországban.

Nem lehetett könnyű ilyen részletességgel összegyűjteni az életrajzokat, hiszen többen közülük még a múlt előtti században születtek. Köszönjük!

Kultsár István (1900. október 15. - 1943, Sepsiszentgyörgy)
A Magyar Atlétikai Club versenyzőjét a két világháború közötti kor legjobb magyar hosszútávfutója között tartották számon. Az 1924-es olimpián az 5000 méteres síkfutásban rajtolt. Nem jutott túl az előfutamon, ahol csoportjában a nyolcadikként érkezett a célba.

Vígh Erzsébet (1935. február 27., Temesvár)
A Budapesti Vörös Lobogó atlétájaként 1951 és 1957 között hat magyar bajnoki címet szerzett gerelyhajításban, részt vett az 1954-es berni Európa-bajnokságon, ahol 43,74 m-rel a 8. helyen zárt, két évvel később, pedig a melbourne-i olimpián 48,07 méterrel a 7. helyen végzett.

Róka Antal (1927. június 25., Kászonújfalu - 1970. szeptember 16., Siófok)
A Budapesti Honvédban atletizált. 50 km-es gyaloglásban hat, 10 km-en egy magyar bajnoki címet szerzett. Két olimpián vett részt. Az 1952-es olimpián 50 km-en 4:31:27.2-es idejével bronzérmet nyert, 1956-ben a két pontot érő 5. helyet szerezte meg (ideje: 4:50:09.0). Részt vett az 1954-es berni Európa-bajnokságon is, ahol szintén bronzérmes lett (4:31:32.2).

Török Zoltán dr. (1899. augusztus 12., Gyergyótölgyes - 1970. február 12., Budapest)
A Pannónia Evezős Club versenyzője az 1924-es és az 1928-as olimpián állt rajthoz a kormányos négyes hajóban. Mindkétszer a reményfutamban esett ki hajója. Több szerencse kísérte az Európa-bajnokságokon: 1922-ben bronzérmes a nyolcassal, 1923-ban bronzérmes a kormányos négyessel, 1925-ben ezüstérmes a kormányos négyessel, 1931-ben bronzérmes a nyolcassal, majd 1932-ben Európa-bajnok a kormányos nélküli négyessel. A hazai vizeken tízszeres magyar bajnok.

Lator Géza dr. (1889, Máramarossziget)
A Budapesti Korcsolyázó Egylet jégkorongozója, jobbhátvédje. Öt Európa-, három világ- és egy olimpiai bajnokságon vett részt. Az Európa-bajnokságokon háromszor (1929, 1930 és 1931) végzett az 5., egyszer (1927) a hatodik és egyszer (1928) a 10. helyen, a világbajnokságokon a csúcsszereplést az 1930-ban elért 6. hely jelentette. Az 1928-as olimpián a 11. helyen végzett a magyar válogatottal.

Simó Lajos (1943. július 12., Szászrégen)
Két világbajnoki szerepléssel 1967? (Svédország) és 1970 (Franciaország)? melegített az 1972-es müncheni olimpiára. Mindhárom helyszínen a 8. helyet szerezte meg a magyar válogatott.

Ilyés Ferenc (1981. december 20., Székelyudvarhely)
Ferencre mondhatjuk, hogy, az alma nem esett messze a fájától, hiszen a csodálatos átlövő és sokszoros válogatott Miklós Magdi fia. Ma a Pick Szeged játékosa. A 2004-es Európa-bajnokságon 9. helyen zárt a magyar válogatott, soraiban Ferenccel, néhány hónappal később, pedig az athéni olimpián az előkelő negyedik helyen végzett a piros-fehér-zöld gárdával.

Szücs Ibolya Gabriella (1984. augusztus 31., Nagyvárad)
A Debreceni VSC játékosa. A 2004-es Európa-bajnokságon és az 2005-ös világbajnokságon egy-egy bronzérmet vehetett át, az athéni olimpián nagy csalódásunkra csak a két olimpiai pontot érő 5. helyen zárt a magyar válogatott és Gabriella.

Bartalis Kálmán (1889. május 16., Szamosújvár)
A Magyar Poló Club versenyzője az 1936-os berlini olimpián az előkelő 4. helyen végzett csapatával.

Szentpály Imre (1904. november 15., Nagyvárad - 1987. január 24., Budapest)
A Magyar Poló Club sportolója, a berlini olimpián Bartalissal egy csapatban végzett a 4. helyen.

Szöllősi Éva (1935. január 10., Dicsőszentmárton)
A Budapesti Építők versenyzője. Az 1952-es téli olimpián Vida Gáborral egy párban a 10. helyen végzett. 1953-ban szintén Vida Gáborral a páros magyar bajnoki címét szerzi meg. Három Európa-bajnokságon (1952, 1955, 1956) végzett sorozatosan a 8. helyen, akárcsak az 1953-as davosi világbajnokságon, az 1955-ös bécsi világbajnokságon pedig a 11. helyen zárt a Szöllősi-Vida páros.

Papp Tibor (1944. április 5., Nagyvárad)
A légsúly bombázója az 1964-es tokiói olimpián képviselte a magyar színeket, sajnos, nem sokáig, mert a második fordulóban kiesett. Nem kísérte szereplését a szerencse harmatsúlyban sem, hiszen mind az 1965-ös, mind az 1967-es Európa-bajnokságon idő előtt búcsúzott a további küzdelemtől.

Benkő Tibor (1905. május 28., Sepsiszentgyörgy - 1988. április, Gödöllő)
Sokoldalú sportoló volt a Ludovika Akadémia Sportegyesületének tagja. Az 1932-es olimpián öttusában és vívásban képviselte a magyar színeket. Az öttusa egyéni számában a 18. helyen végzett, párbajtőrvívásban az elődöntőig jutott, ott esett ki, így nem került az érmekért csatázó döntősök közé.

Sajgó Pál (1922. április 28., Gyergyószentmiklós)
A Budapesti Bástya, majd az Újpesti Dózsa versenyzőjeként siklott be a világ sísportjának élvonalába. Négy világbajnokságon szerepelt a sokszoros magyar bajnok, és mindig sífutásban a 15, 30 és 50 km-es távokon. Legjobb eredményét 1952-ben Oslóban érte el az 50 km-es távon a 27. helyével. Két olimpián rajtolt. 1952-ben 50 km-en a 27., 18 km-en az 53. helyen végzett, 1960-ban a 15 km-es sífutásban 34. lett, a sílövészet 20 km-es számában pedig a 26. Otthon, a magyar bajnokságokon nem kevesebb, mint harmincegy bajnoki címet szerzett.

Hauller László (1884. június 26., Királydaróc - 1915, Sopron)
Sokoldalú sportember volt, jó tornász, vívó, úszó, kerékpáros, korcsolyázó és lovas. Az 1912-es stockholmi olimpián sportlövőként szerepelt, a hadipuska csapatversenyén, mint a magyar válogatott tagja, a 10. helyen végzett, a kisöbű sportpuska 50 méteres számában 178 találattal 29.-ként zárt. A hadipuska egyéni számaiban: 300 méteren 84 találattal a 27., összetett egyéniben (300 m) 677 találattal a 74. és 600 méteren 35 találattal a 83. helyen végzett.

Jelenffy-Tóth Zoltán (1876. október 26., Máramaros-sziget)
Az 1912-es stockholmi olimpián vett részt sportlövőként. A revolver és pisztoly 50 méteres versenyszámában 348 körös teljesítménnyel az 52., a hadipuska összetett egyéni 300 méteres számában 718 találattal a 69., a hadipuska 600 méteres számában 54 találattal a 78., a hadipuska 300 méteres számában 48 találattal a 87. helyen végzett. Egyébként jó tornász, jó úszó, jó kerékpározó és remek sífutóként tartották számon. Halálának helye és ideje ismeretlen.

Kelemen Lajos (1929. június 8., Bukarest)
Az Újpesti Dózsa versenyzője. Az 1964-es tokiói olimpián a sportpisztoly (50 m) vetélkedőjén szerepelt, és 545 körös teljesítménnyel a 13. helyen zárt. Öt Európa-bajnokságon (1957, 1963, 1965, 1971 és 1972) vett részt, s 63-ban a sportpisztoly csapatversenyének éremosztásán ezüstöt vehetett át. A három világbajnoki (1958, 1962 és 1966) szereplésének legjobb eredménye a negyedik hely a sportpisztolyosok csapatversenyén 1958-ban.

Marosi Katalin (1977. november 12., Gyergyószentmiklós)
A gyergyói kislány Sydneyben (2000) képviselte a magyar színeket. Mandula Petrával az oldalán női páros teniszben a 8. helyen zárt, egyesben viszont már az első fordulóban kiesett.

Csányi Rajmund (1936. április 22., Bukarest)
A Budapesti Honvéd tornásza. Három Európa-, két világ- és két olimpiai bajnokságon vett részt. Kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (ugrás - 1957 és nyújtó? 1961), a világbajnokságokon van egy 8. helyezése (nyújtó - 1962), két 12. helyezése (gyűrű és csapat ? 1962) és két 14. helyezése (korlát és csapat? 1958). Az 1960-as római olimpián csapatban a 12., az 1964-es tokiói olimpián pedig nyújtón a 7., csapatban a 9. helyen végzett, ugyanitt egyéni összetettben a 17. lett.

Erődi Béla (1882, Alvinc - 1946. február 10., Alsóörs)
A Budapesti Postás tornásza. Az 1906-os jubiláló játékokon hexatlonban és mintacsapatversenyben egyformán a 6., pentatlonban (korlát, nyújtó, ló, gyűrűhinta, ugróasztal) pedig a 7. helyen végzett.

Kövi Mária (Zalai Lászlóné) (1924. október 20., Marosvásárhely)
A Budapesti Postás tornásza 1948-ban, a második londoni olimpián összetett csapatversenyben ezüstérmet szerzett, 1952-ben, a helsinki játékokon aztán megvédte összetett csapatban korábban szerzett ezüstérmét olyan világklasszisokkal egy csapatban, mint Keleti Ágnes, Korondi Margit, Tass Olga és Köteles Erzsébet, majd a kéziszercsapattal bronzérmet vehetett át. Helsinkiben egyébként egyéni összetettben a 15., ugrásban a 9., felemás korláton a 12., műszabadgyakorlatban a 13. és gerendán a 33. helyen végzett. A Főiskolás Világbajnokságokon (1949 és 1951) két ezüstéremmel lett gazdagabb.

Sárkány István (1913. augusztus 5., Torda)
A Budapesti Vívó és Atlétikai Club tornásza, a korlát és nyújtó magyar bajnoka, az 1934-es világbajnokság 5. (csapatban) és 9. (gyűrűn) helyezettje az 1936-os berlini olimpián képviselte a magyar színeket. Csapatban a 7., gyűrűn a 29., ugrásban a 31., nyújtón az 58., műszabadgyakorlatban a 70., korláton a 76., lólengésben a 77. és egyéni összetettben a 64. helyen végzett.

Schupkégel Károly (1969. július 4., Brassó)
A Ferencváros tornászaként az 1992-es barcelonai olimpián képviselte a magyar színeket. Csapatban a 9. helyen végzett.

Bay Béla dr. (1907. február 8., Szinérváralja - 1999. július 6., Budapest)
A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, majd a Haladás vívójakét két olimpián, két Európa- és egy világbajnokságon vett részt. Az 1935-ös Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett a tőr csapatversenyén. Az 1936-os berlini olimpián párbajtőrben és tőrben is pástra lépett. A párbajtőr egyéni versenyén a 9., a tőr csapatviadalán pedig a 7. helyen zárt. Négy évvel később, a második londoni olimpián mind a párbajtőr-, mind a tőrcsapattal az 5. helyen végzett. Később, mint edző tett nagyon sokat a magyar vívósport sikereiért.

Dany Margit (1907, Mikelaka - 1975. január 22., Athén)
A Magyar Atlétikai Club, majd a Honvéd Tiszti Vívó Club versenyzője, aki egyébként az első magyar női bajnok (1928). Kétszeres Európa-bajnok (1933 és 1934, női tőrcsapat) és egyszeres bronzérmes (1929, egyéni). Két olimpián szerepelt. 1928-ban a női tőr egyéni viadal pontot érő 6. helyezettje, négy évvel később viszont nem jutott túl a selejtezőkön.

Nagy Ernő (1898. augusztus 2., Facséd - 1977. december 8., Budapest)
A Magyar Atlétikai Club kardozója, az 1932-es olimpián aranyérmet nyert a kardvívás csapatversenyén Gerevich Aladárral, Kabos Endrével, Glykais Gyulával, Petschauer Attilával és Piller Györggyel egy csapatban. Egy évvel később az Európa-bajnokság egyéni kardvívó számában a 6. helyet szerezte meg.

Széchy László (1891. november 18., Arad - 1963. december 9., Budapest)
A Budapesti Műegyetemi Atlétikai és Futball Club kardvívója az 1924-es olimpia csapatversenyén ezüstérmet nyert.

Székelyhidy Tibor (1904. február 20., Kolozsvár)
A Honvéd Tiszti Vívó Club versenyzője, az 1936-os olimpián tagja volt a magyar párbajtőrcsapatnak, sajnos, érem nélkül tért haza.

Fabinyi József (1887. március 31., Kolozsvár - 1949, Budapest)
Az 1908-as első londoni olimpián 200 m mellen versenyzett, a középdöntőig jutott, ahol aztán a csoportja negyedikjeként nem jutott a döntőbe.

Kiegészítés: A listát a Háromszék megyei napilap már néhany évvel ezelőtt leközölte. A gyűjtés Áros Károly munkaságát dicséri.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2016/15  •  VII. 20. – VIII. 2.
FELCSÚTI ÚJGAZDAGOK Hétoldalas összeállítás meglévő és kiszemelt kastélyaikról, palotáikról, luxusvilláikról. Megyesi Gusztáv várja a mexikói munkásosztályt. Farkasházy Tivadar a sportcsatornának álcázott M4-es egyperces híreiről. Para-Kovács Imre Tiborczokkal keresztezné Paris Hiltont. Bartus László Donald Trump és Hillary Clinton magyar kampánytanácsadóiról. Smuzewitz Ilona úgy tudja, senki se látta Rogánt. Bakács Tibor Settenkedő szabadkai mondatai a pöcegödör mélyéről. Trunkó Barnabás a Báthory utcában járt, ahol a Quaestor még mindig várja ügyfeleit.
Hócipősök könyvei
PARTNEREINK




GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.