Csak az a bizonytalanság...

Lengyel László
2012. 06. 13. · Hócipő 2012/12
Csak az a bizonytalanság ne lenne. Olvasom az Amerikai fiú blogján, Kocsis Tamás kedves ajándékaként, hogy Orbán Viktort válságos állapotban szállították a Nyírő Gyula kórházba, mert ráébredt, hogy nem egy szappanopera jól fizetett amatőr sztárjaként játszik, hanem a létben van. Az ilyen bloghíreket a Magyar Távirati Iroda azonnal tovább szokta adni, de most nem tette. Miért, miért nem, ki tudja? Kellemetlen. Valaki nagyon meg fogja ütni a bokáját ezért. Az Ellenségek közt című rosszban és jóban játszódó szappanoperát én is néztem, igazi magyar műremek. Az Ellenségek köztben O.V. az igazi főhős, akit állandóan üldöznek gyarmatosító európaiak, magyar írók hamvait kergető románok, vérszomjas kommunisták és ádáz liberálisok, de az amatőr hős professzionális magabiztossággal szabadult a legképtelenebb helyzetekből. Például az Így győzd le ellensúlyaidat epizódban az ármánykodó alkotmánybírák, mindenféle számvevők, sőt, a védelmükre kelt idegen, ellenséges erő, a Freedom House anyahajójáról fölszállt vadászgépek ellen olyan könnyedén győzött a Turul cirkáló fedélzetén, hogy másnap a kisfiúk mind ezt játszották az óvodai homokozóban. Csiúcsiúcsiú! „Sabadszágharc, sabadszágharc!” Nem tehet róla, hogy bajai vannak az s-ekkel és az sz-ekkel. Nagyobbik unokánk, aki már másodikos, várja a játékprogramot, és eldöntötte, hogy ő a Janukovics-karakter lesz, mert igaz, hogy ukrán, de majdnem olyan jól harcol, mint a mi hősünk, akinek karakterét az apja lefoglalta.

Mondjuk a Keleti szél epizódot majdnem elkapcsoltam, mert amikor a tettre kész magyar vitéz valami arab sejkekkel trafikált, és kiderült, hogy azok nem a rosszak, hanem a jók, ahogy aztán az oroszok is, sőt a kínaiak is a jó fiúk, hű, Jézus Mária, ezt nem értem, mondtam, de a nagyobb baj, hogy a szomszédok se értették, akik elmagyarázhatták volna nekem. De a Magyarország Tündérország című epizódban hiába próbálkozott csápjaival a könyörtelen IMF, „ide te nem jössz be hiteleddel!”, „Kárpát-haza mennyország!” harci kiáltások mellett a forgatókönyvet író, a rendezést magára vállaló és a főszerepet könnyed eleganciával játszó vidéki, ámde világhírű színművész két kurta csapással leterítette. És hogy nevetett! Hát azzal az utánozhatatlan, csibészes nevetéssel belopta magát minden női szívbe, amely hatvannál több éve dobog. Igaz, lányunk benézett és lenézően megkérdezte, hogy mit csápol itt ez a vén trotli, de kizavartuk, mit ért ő ehhez, még csak másodéves az egyetemen. A trotli helyett sokkal rondábbat mondott, pedig a mi házunkban nincs előítélet.

Most mintha bizonytalanság lenne. Apró kis reccsenések, ittott neszek, mintha nem lenne minden rendben. Nincs persze baj, sőt, kifejezetten jól állunk, mindenki rólunk vesz példát a jól állásban, még ellenségeink is becsülően, tisztelettel, hogy ne mondjam, alázattal nézik teljesítményünket, a nézettségi mutatónkkal sincs semmi gond. Úgy, mint régen: - Hallotta, hogy túlteljesítjük az ötéves tervet!? - Ne mondja, hogyan? - Idén már olyan rosszak a számok, hogy már teljesítettük a jövő évieket is. Igaz, igaz, na de a számok senkit se érdekelnek. Nincsenek is jó vagy rossz számok, csak a mi és az ő számaik. A mi számaink - huhú, azok ám a számok - nem afféle lefelé görbülő, lebiggyesztett számok, hanem mosolygós, peckes, rakétahegyes, az európaiakat seggbe lövő számok. Csak ez a bizonytalanság ne volna! Természetesen nem bennünk, akik minden reggel vagy egy bibliai textust, vagy az alaptörvény egy szakaszát olvassuk, akik vigyázó szemünket Alcsútra vetjük, akik…

Csak ez a bizonytalanság ne lenne! Ugyan, ne búsulj, már Oscar Wilde megmondta: „Szörnyű ez a bizonytalanság, remélem, tartós lesz.” Mire kell neked a bizonyosság? A bizonyosság: halál. Csak ez a bizonytalanság ne volna: ki játssza most vajon Orbán Viktort? Nekem nem tetszik, akit választottak. Tudom, hogy központi döntés. Értem, hogy a Nemzeti Konzultáció eredménye. Mégse tetszik. Most nézd meg, hát ilyen az eredeti? Hogy választhattak egy ennyire komoly szerepre ilyen vígjátéki színészt? Valahogy nem hiteles az egész szerepfelfogása. Valami nem stimmel. Nincs tisztességesen megrendezve. Én értem, hogy ez egy modern darab, ahol a tragikumtól a komikumot egy paraszthajszál választja el, de mégis, azért ez nem komédia! Milyen színészvezetés ez! Mégse várhatjuk el valakitől, hogy minden szerepet ő játsszon, az ártatlan hatéves kisfiútól a tapasztalt öregig. És a szövegek is, amit a szájába adnak. Hát írhat valaki olyan szöveget egy tisztességes szappanoperai sztárnak, valódi hősnek, hogy „pávatáncot jár” - hol itt a méltóság? Tekintély? Nincs mese, szedjék össze magukat az orvosok, és adják vissza nekünk az eredetit. Az eredeti Orbánt akarjuk! Akarjuk?
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2016/24  •  XI. 23. – XII. 6.
SZOMSZÉDOK: hogy ne kelljen Orbánnak, Rogánnak, Matolcsynak sokat fáradnia Para-Kovács Imre felült a felcsúti kisvasútra Megyesi Gusztáv szolnokiakat kérdezett a polgármesterükről, egyikük szerint kurva rendes Bakács Tibor Settenkedő Isten ujját látja abban, hogy Pharaonnak és Lázárnak nincsen ujjlenyomata Farkasházy Tivadar félti az új fideszes úszóelnököt, mert ha véletlenül belelökik a vízbe, belefulladhat Smuzewitz Ilona megtudta, Nemzeti Ujjlenyomat Kezelő Alapot hoznak létre Megpróbáltuk összeállítani Mészáros Lőrinc portfólióját Exkluzív fotók a Fidesz kijáróembereiről A Heti Kamu szerint az MTA tagja lehet Pharaon professzor, Rogán pedig kávézót nyit
Hócipősök könyvei
PARTNEREINK




GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.