Faludy Könnytár

Belépek lassan most az őszi tóba, / s átúszom rajta,
mint a halk halak,/ s nem gondolok már a múlt évi hóra,
/ és minden csókra, mely ma elmaradt.


Álszentek voltunk mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek...


- Emlékszel, milyen jó volt, amikor még honvágyunk volt?


- Csak tudnám, hogy egy recski fogolynak a Kossuth-díjat miért
egy 56-os elítélt adja át?

1990-1997


- Kértük a boglári plébánost,
temesse el Attilát.


Egy díszpolgár az intenzívről


- Faludy szerint a szobor
hasonlít Attilához.


- Még egy előadás, és harmadszor is emigrálok!


- Azért a Villon nem volt akkora széltoló, mint ezek!


- Én már a születésénél is ott voltam!


- Mióta fáj... fáj... fáj?


- Amint halljuk, a jövőnkre már nincs gond.


Ivan Kozirev új lakásba költözött

1997-2000


- Két Marx között még sose álltam!


- Fotósok, megadom magamat!


- Dakoták, 168 év néz le rátok!


- Gyurikám, én tudom, hogy te tudod, hogy mi tudjuk!


- Emlékszel rá? Én nem szívesen!


- Villonnak is négyszer volt a nyaka a hurokban.


- 89? Nagy dolog! A Yoda 890 éves!


- Megint lódítasz öreg, Villon nem is volt Recsken!


- Hogy vagy, öcskös?

2000-2001


- 2000? Én még csak a kilencvenes éveket kezdem!


- Londonban sej, van számos cucca!


- Kilencven évem elszelelt...


Újra hódít a kerti székre akasztható táska.
(Szárszói Dizájn Center)


- Micsoda?! A Viktoré vastagabb? Tessék!


„És annyi villanyt égetünk, hogy egyre setétebb lesz.”


- A Viktor éjfélig dedikált, húzz bele, öreg!


- Századosként szeretnék leszerelni!