Napló gyermekeimnek - 1991/18

Déri János
1991. 09. 04. · Hócipő 1991/18
Augusztus 30., péntek

Ma három hete, hogy leszoktam a dohányzásról. Ilyenkor ugye az ember várja, hogy hosszú évek után végre megtelik a tüdeje friss, esetleg szabad levegővel, megállás nélkül fut fel a csúcsra, és egy szuszra mondja ki a legfontosabb körmondatokat.

Ehhez képest köpni-nyelni nem tudok, és ha éppen köhögök, hát légszomjam van, elöl szúr, hátul fáj. A kitűnő megfigyelő hírében álló Sebella bácsi diagnózisát idézve "ritka szarul nézek ki".
A szakember szerint ez így van rendjén, ezek elvonási tünetek, egyelőre csak rosszabb lesz, de majd figyeljem csak meg, ha már jó lesz, az milyen jó lesz. Én persze megérdemlem, minek szoktam rá annak idején nagy energiákkal. De mi lesz a passzív dohányosokkal, akiknek évtizedekig fújjuk a füstöt. Ha most, persze a saját érdekünkben, meg egy kicsit a dohánygyár csődje miatt is, itten tömegesen leszokunk, hát a passzív dohányosoknál is jelentkezni fognak az elvonási tünetek.

Úgy tűnik, az egyetlen megoldás az, hogy ha most ők gyújtanak rá. Már alig várom, hogy a pofámba fújják a füstöt.


Szeptember 2., hétfő

Nekem egyre inkább az az érzésem, hogy nem történik semmi. Túl a lapzárta motiválta naplóírási kényszeren, ha éppen igényem van rá, hát tűvé kell tennem magam egy gondolatért. Vagy én kezdek tehát elhülyülni, vagy tényleg nem történik semmi. Persze cselekvések, történések és létezések folynak itten, csak úgy tűnik, tökmindegy.

Nem nagy dolgokra gondolok én, országformáló megbillenésekre, föltűrt ingujjak százezreire, földeken daloló traktorokra, esetleg felfénylő karizmákra, túlzsúfolt szószékeken. Kis dolgokra gondolok, egy fiúra, meg egy lányra, ahogy egymáshoz hajlítja őket az este, a társaságra a kertben, meg hogy holnap meg kell csinálni valamit. Csupa ilyen giccses ötletem van, és nem tudom, hogy vannak-e ilyenek mostanság, és csak én nem történek vagy tényleg nem történik semmi.

Miközben nyüzsgünk.

Szénási a büfében a minap nehezményzte, hogy filozofálgatok. Írjál sztorikat, mondta atyailag, és igaza is lehet, mert tényleg nem vagyok elég elvont ahhoz, hogy eszembe jusson valami, ha nem történik semmi. Illetve, hát a dolgok mennek a maguk útján, van aki szerint pl. sínen vagyunk; van aki szerint a kötött pályás gondolkodásnak hatalmas előnye, hogy könnyebben kezelhetők a jegyek, és jól bérletezhető.

Lehet, hogy tényleg valami sztori kellene. Pedig amolyan determinált antinihilistaként milyen jól elrágódhatnék azon, hogy az értelmetlenség létéből nem következik a lét értelmetlensége. Legalábbis nem azonnal.

A baj az, hogy nincsenek történetek, nincs mesélhető sztori, nincs mesélő, nincs kommunikáció. Se tömeg, se egyéb. Szertartások vannak. Begyakorlott mozdulatokkal, begyakorlott gondolatokkal, ismerős szavakkal. Az együgyűség nivellál, jelenthetném bölcsen, ha nem éppen ez lenne a szertartás szerinti szövege az én szólamomnak.

A kommunikációnak, úgy tartják az értők, mindig hírértéke van, újdonság van benne, friss információ,a kommunikáció mindig történik, a szertartás meg van, semmi új, semmi váratlan nincs benne annak, aki tudja a rendet.

Nem érdemes tehát komoly áldozatokat hozni, "faustos" pózokban lelkeket árulni, ha feltűnni látszik a nekünk tetsző örök pillanat, elég szertartással helyettesíteni a kommunikációt, és onnantól kezdve megint és újra nem történik semmi.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2020/21  •  X. 7. – X. 20.
TELJES GŐZZEL!
PARA • VÁNCSA • SMUZEWITZ
Váncsa István: A kirgizek már a spájzban vannak, kapjon hát Lőrinc a kirgiz szeszipar fellendítésére szóló megbízást Farkasházy Tivadar reméli, hogy Szijjártó a 16 ezer lélegeztetőgéphez rendelt orvosokat, nővéreket, technikusokat is Para-Kovács Imre a keresztény menekültek fogadására kiürített Újpest helyén létesített kikötőben keresztény női mosdót kereső németalföldi protestánsokról Dési János belesett az újfajta színjátszás egy próbájára, ahol Hamlet hadnaggyal és Ofélia tartalékos markotányosnével találkozott Smuzewitz Ilona megtudta, Orbán azért adott béremelést az orvosoknak, hogy ha lecseng a járvány, gyógyítsák meg a buzikat is Avar János: a mi demokráciánkban véletlenül pont úgy egyetlen ember diktál, mint a diktatúrában A Heti Kamu megtudta, jön a ledarált Meseország új kiadása, amiben már mindegyik fele királyság Mészáros Lőrincé lesz, ahogy a királylányok kezei és erszényei is
HANGOS HÓCIPŐ



Műsoraink 2019 szeptemberének végén, az angyalföldi Radnóti Miklós Művelődési Központban hangzottak el élőben.

Közreműködnek: Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, Hajós András, Havas Henrik, Kéri László, Nádas György, Varga Ferenc József, Para-Kovács Imre, Selmeczi Tibor és Farkasházy Tivadar.
PARTNEREINK


GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.