Napló gyermekeimnek - 1991/18
Déri János
1991. 09. 04. · Hócipő 1991/18
Augusztus 30., péntek
Ma
három hete, hogy leszoktam a dohányzásról. Ilyenkor ugye az ember
várja, hogy hosszú évek után végre megtelik a tüdeje friss, esetleg
szabad levegővel, megállás nélkül fut fel a csúcsra, és egy szuszra
mondja ki a legfontosabb körmondatokat.
Ehhez képest köpni-nyelni nem tudok, és ha éppen köhögök, hát légszomjam van, elöl szúr, hátul fáj. A kitűnő megfigyelő hírében álló Sebella bácsi diagnózisát idézve "ritka szarul nézek ki".
A szakember szerint ez így van rendjén, ezek elvonási tünetek, egyelőre csak rosszabb lesz, de majd figyeljem csak meg, ha már jó lesz, az milyen jó lesz. Én persze megérdemlem, minek szoktam rá annak idején nagy energiákkal. De mi lesz a passzív dohányosokkal, akiknek évtizedekig fújjuk a füstöt. Ha most, persze a saját érdekünkben, meg egy kicsit a dohánygyár csődje miatt is, itten tömegesen leszokunk, hát a passzív dohányosoknál is jelentkezni fognak az elvonási tünetek.
Úgy tűnik, az egyetlen megoldás az, hogy ha most ők gyújtanak rá. Már alig várom, hogy a pofámba fújják a füstöt.
Ehhez képest köpni-nyelni nem tudok, és ha éppen köhögök, hát légszomjam van, elöl szúr, hátul fáj. A kitűnő megfigyelő hírében álló Sebella bácsi diagnózisát idézve "ritka szarul nézek ki".
A szakember szerint ez így van rendjén, ezek elvonási tünetek, egyelőre csak rosszabb lesz, de majd figyeljem csak meg, ha már jó lesz, az milyen jó lesz. Én persze megérdemlem, minek szoktam rá annak idején nagy energiákkal. De mi lesz a passzív dohányosokkal, akiknek évtizedekig fújjuk a füstöt. Ha most, persze a saját érdekünkben, meg egy kicsit a dohánygyár csődje miatt is, itten tömegesen leszokunk, hát a passzív dohányosoknál is jelentkezni fognak az elvonási tünetek.
Úgy tűnik, az egyetlen megoldás az, hogy ha most ők gyújtanak rá. Már alig várom, hogy a pofámba fújják a füstöt.
Szeptember 2., hétfő
Nekem
egyre inkább az az érzésem, hogy nem történik semmi. Túl a lapzárta
motiválta naplóírási kényszeren, ha éppen igényem van rá, hát tűvé kell
tennem magam egy gondolatért. Vagy én kezdek tehát elhülyülni, vagy
tényleg nem történik semmi. Persze cselekvések, történések és létezések
folynak itten, csak úgy tűnik, tökmindegy.
Nem
nagy dolgokra gondolok én, országformáló megbillenésekre, föltűrt
ingujjak százezreire, földeken daloló traktorokra, esetleg felfénylő
karizmákra, túlzsúfolt szószékeken. Kis dolgokra gondolok, egy fiúra,
meg egy lányra, ahogy egymáshoz hajlítja őket az este, a társaságra a
kertben, meg hogy holnap meg kell csinálni valamit. Csupa ilyen giccses
ötletem van, és nem tudom, hogy vannak-e ilyenek mostanság, és csak én
nem történek vagy tényleg nem történik semmi.
Miközben nyüzsgünk.
Szénási
a büfében a minap nehezményzte, hogy filozofálgatok. Írjál sztorikat,
mondta atyailag, és igaza is lehet, mert tényleg nem vagyok elég elvont
ahhoz, hogy eszembe jusson valami, ha nem történik semmi. Illetve, hát
a dolgok mennek a maguk útján, van aki szerint pl. sínen vagyunk; van
aki szerint a kötött pályás gondolkodásnak hatalmas előnye, hogy
könnyebben kezelhetők a jegyek, és jól bérletezhető.
Lehet,
hogy tényleg valami sztori kellene. Pedig amolyan determinált
antinihilistaként milyen jól elrágódhatnék azon, hogy az értelmetlenség
létéből nem következik a lét értelmetlensége. Legalábbis nem azonnal.
A baj az, hogy nincsenek történetek, nincs mesélhető sztori, nincs mesélő, nincs kommunikáció. Se tömeg, se egyéb. Szertartások vannak. Begyakorlott mozdulatokkal, begyakorlott gondolatokkal, ismerős szavakkal. Az együgyűség nivellál, jelenthetném bölcsen, ha nem éppen ez lenne a szertartás szerinti szövege az én szólamomnak.
A baj az, hogy nincsenek történetek, nincs mesélhető sztori, nincs mesélő, nincs kommunikáció. Se tömeg, se egyéb. Szertartások vannak. Begyakorlott mozdulatokkal, begyakorlott gondolatokkal, ismerős szavakkal. Az együgyűség nivellál, jelenthetném bölcsen, ha nem éppen ez lenne a szertartás szerinti szövege az én szólamomnak.
A
kommunikációnak, úgy tartják az értők, mindig hírértéke van, újdonság
van benne, friss információ,a kommunikáció mindig történik, a
szertartás meg van, semmi új, semmi váratlan nincs benne annak, aki
tudja a rendet.
Nem
érdemes tehát komoly áldozatokat hozni, "faustos" pózokban lelkeket
árulni, ha feltűnni látszik a nekünk tetsző örök pillanat, elég
szertartással helyettesíteni a kommunikációt, és onnantól kezdve megint
és újra nem történik semmi.
A Hócipő legolvasottabb cikkei
Hócipő szerkesztőség: Zöldség / Gyümölcs
- Zsidólakás, zsidóbútor egy nap alatt Sulyok filoszemita apjának
- Verebes István: Álom, álom, édes álom, álomkép
- Farkasházy Benedek: Fagyjon le a te tököd is!
- Smuzewitz Ilona: Kéttannyelvű tarifa
- Váncsa István: Kétezer tonna szúnyoggal több
- Dési János: A győztes politikus törzsfejlődése
A Hócipő legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/6 • III. 12. – III. 25.
Para-Kovács Imre: Magyarország legyen egyszerre új szovjet tagköztársaság, az USA 51. állama, és a Plútó helyén a Naprendszer 9. bolygója!
Váncsa István elképzelte, milyen, amikor mindenről „Jó hír!” felkiáltással kell majd beszámolni
Bartus László a két utolsó emberről, a Földön élő Trumpról és a Marson élő Muskról, ahogy a vámháború miatt lézerfegyverekkel lövik egymást
Smuzewitz Ilona a tiborczolás új hagyományáról, avagy hogyan lesznek a rossz dollárokból jó dollárok
Az olvasóink által összeállított Börtönválogatott kezdő tizenegye, és akik kispadra szorultak
Farkasházy Tivadar: Trump vajon az Auschwitzi kerítésen is azt kiabálná át, hogy „Maguknak nincsenek nyerő lapjaik”?
Havas Henrik megszerezte a távozó Havasi Bertalan búcsúlevelét
Dési János: mennyire is védte meg a 30-as évek Magyarországát a mostanira hajazó sajtóirányítás és cenzúra?
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta: Ingyen lesz a sör a falusi kocsmákban a 60 feletti kismamáknak
Selmeczi Tibor a magyar koldusmaffia utáni időkről: privatizálhatók lesznek-e a kutyák bolhái, és mi lesz a szájkosarakkal?
Tudta, hogy létezik Vityapuszta és Ötvenkilencpuszta is?
2025/6 • III. 12. – III. 25.




GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
