Szar ítélet

Farkasházy Benedek
2009. 06. 03.
Egy borászcég feljelentett egy újságírót, amiért egy cikkében „szar”-nak minősítette a borát. Ügyészi indítványra tárgyaláson kívül próbára bocsátották, majd amikor tárgyalást kért, a bíróság megerősítette a próbára bocsátást. A bírót kérdeztük, hogyan hozhatott ilyen szar ítéletet?

Hócipő: Ön hozta az ítéletet?

Bíró: Igen én, de nem nyilatkozhatok róla.

Hócipő: De hiszen ez egy álinterjú…

Bíró: Az más, akkor volna szíves álbírónak nevezni?

Hócipő: Nagyon szívesen, igazi bíró úgysem hozna ilyen szar ítéletet…

Álbíró: Azt mondta szar?

Hócipő: Igen, ez a véleményem róla.

Álbíró: Ön szerint a „szar” szó használata helyénvaló egy véleménycikkben?

Hócipő: Kétségtelenül durvább megállapítás, mint a kaka, a bélsár vagy a fekália volna, de azért talán enyhébb, mint a fos.

Álbíró: Azt kérdeztem, hogy helyénvalónak tartja-e.

Hócipő: Indokolt esetben igen. Ráadásul a köznyelv az ürítés tárgya helyett inkább egy erősen negatív jelzőként használja. Sokan ismerik, és mindenki érti. Egyszerű szó.

Álbíró: Próbára bocsátom!

Hócipő: Az ugye azt jelenti, hogy megállapítja a bűnösségem, de nem szab ki büntetést. Ha azonban a próbaidő letelte előtt ismét bűnbe esem, akkor azonnal büntethetővé válok…

Álbíró: Igen azt.

Hócipő: Én most már a próbaidőmet töltöm?

Álbíró: Igen! Úgyhogy kétszer is gondolja meg, mit mond.

Hócipő: Az alkotmány elég egyértelműen rendelkezik a vélemény szabadságáról, nem?

Álbíró: De.

Hócipő: Akkor ugye egy ilyen szar ítélet sem veszélyeztetheti a véleménynyilvánításhoz való jogomat…

Álbíró: Vigyázzon, megint kimondta.

Hócipő: Jut eszembe, próbára vagyok bocsájtva. Elnézését kérem, de mit tegyek, ha egyszer ez a véleményem? Én már csak egy ilyen szar újságíró vagyok, hogy nem tudok szofisztikáltabban fogalmazni.

Álbíró: Maga provokál engem?

Hócipő: Nem, csak nehéz elfogadni, hogy egy kollégámat egy jelző használatáért elítélte.

Álbíró: Mit fáj az magának, ha megleckéztetek egy mitugrász firkászt?

Hócipő: Az egyik legjobb magyar újságíróról beszél.

Álbíró: Ugyan már…

Hócipő: Nem nevezhetem meg, mert az ügy még folyamatban van, de annyi talán elég róla, hogy Pulitzer-díjas. Tudja mi az?

Álbíró: Benne van valamelyik jogszabályban ez a Pulimittudomén díj?

Hócipő: Pulitzer-díj! Amúgy nincs benne.

Álbíró: Akkor nem ismerem.

Hócipő: Pedig jobban tenné, ha utánanézne. Ez a világ legrangosabb újságírói kitüntetése. A magyar Pulitzer Józsefről nevezték el, és 1917 óta osztják New York-ban. Magyarországon 1989 óta nyolc politikától független, osztatlan elismerésnek örvendő kurátor dönt róla. A szakma legkiválóbbjai kapják. Én, ha vért hugyozok… Tényleg azt leírhatom, hogy „vért hugyozok” vagy azért is elítél?

Álbíró: Ez most jelző?

Hócipő: Nem, jelen esetben ténymegállapítás.

Álbíró: Akkor leírhatja.

Hócipő: Köszönöm, hogy ilyen nagy kegyben részesít, nem is tudja milyen sokat jelent ez nekem… Szóval, én, ha vért hugyozok, és három napig fogalmazok egy cikket, akkor sem volnék képes hasonlót írni, mint amit ő húsz perc alatt lerittyent.

Álbíró: És ez miért fontos?

Hócipő: Azért, mert egy olyan szerzőt, akinek elismerten páratlan a stílusa, nem lehet a jelzőitől megfosztani. Amúgy senki mást sem…

Álbíró: Maga csak ne szóljon bele a független bíróság ítélkezésébe.

Hócipő: Eszem ágában sincs, én csupán egyetlen ítéletről nyilvánítok véleményt. De újságíróként - többek között - mintha pont ez volna a dolgom. Hogy megírjam valamiről, ha az szar. Legyen az egy termék, egy szolgáltatás, egy alkotás, egy alakítás, vagy éppen egy ítélet.

Álbíró: Vigyázzon, mert beperelem!

Hócipő: Ha óhajtja…
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10  •  V. 6. – V. 19.
Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finn­ugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.