Jöhet az olimpia

Megyesi Gusztáv
2016. 01. 06. · Hócipő 2016/01
Az elmúlt esztendő kétségkívül legjelentősebb kulturális eseménye az állami sportcsatorna által is élő, egyenes adásban közvetített, karácsony előtti Piliscsaba – Dunakeszi másodosztályú teremfutball-mérkőzés volt.

Minthogy ebben a csapatban játszik Szijjártó Péter külügyminiszter, elmondható, hogy egyszersmind ez a meccs volt az év legjelentősebb külpolitikai eseménye is a magyar politikában, különös tekintettel arra, hogy a Dunakeszi játékosait Szijjártó nagy előszeretettel nevezi ki fontos külügyi állásokba.

Még az is lehet, hogy két bajnoki mérkőzés között a Dunakeszi csapatának első sora gyengítette Merkel asszony pozícióit, és ki tudja, előfordulhat, hogy a francia választásokat is a csapat emberfogásra épülő taktikai rendje befolyásolta.

De ha azt vesszük, hogy a csapatot olyan cégek támogatják, mint a Porsche, a Nokia, a Teva, költségvetése pedig nagyjából egy teljes bölcsésztudományi kar évi jövedelmének felel meg, akkor a csapat Piliscsaba elleni mérkőzése nemzetgazdasági szempontból is jelentős esemény volt.

Aminél csak a budapesti olimpia lesz egy kicsit jelentősebb.

Ezt jó, hogy említjük. Amint azt egy friss közvélemény-kutatásból megtudtuk, száz magyar emberből hatvan vágyva vágyik a budapesti olimpiára, hatvanhatnak pedig még a keble is dagad a büszkeségtől. Ez azért érdekes, mert amikor a fővárosi közgyűlésben fölvetődött egy esetleges népszavazás kiírása az olimpiáról, a főpolgármester azt mondta, fölösleges a referendum, a lakosság ugyanis nem látja át a kérdést, nincsen elegendő információja a döntéshez.

Ez jó. Év közepén tudódott ki, hogy a pesti olimpiáról készült több száz oldalas tanulmányt, amely a legapróbb kiadásokig részletezi a több mint háromezermilliárd forintnyi beruházási költséget és 170 milliárd forint költségvetési támogatást kitevő kiadásokat, a szerzőkön kívül nem olvasta senki. Sem a Miniszterelnökség munkatársai, sem a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, sem a főpolgármester.

De tán jobb is, mert a hatástanulmány készítői például véletlenül megfeledkeztek a biztonsági kiadások potom 280 milliárd forintnyi költségéről, azt meg jobb, ha a nép nem tudja meg, hogy átlagban 18 ezer forintos jegyárakat terveznek a pesti versenyekre. A miniszterelnököt azért nem említjük, mert neki nem kell tanulmány ahhoz, hogy eldöntse, akar-e olimpiát Pesten. Akar.

Az a fura helyzet állt tehát elő, hogy a népszavazás főpolgármesteri annulálása egyáltalán nem a lakosság lenézése felsőbb részről, épp ellenkezőleg: a felső vezetés nagyon is egyenrangú partnernek tekinti a népességet, hiszen ő ugyanúgy semmit se tud az olimpia részleteiről, mint a főváros egyszerű emberei, a panelprolikig bezárólag.

Sokan vitatják, hogy a sport a kultúra része volna. Jogos fölvetés. Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető, akinek rendre a fejére olvassák, hogy a kormány 2018-ig az egészségügy fejlesztése helyett inkább 150 milliárdért épít 33 stadiont, azt felelte, hogy a futballstadion voltaképpen egészségügyi intézmény, ahol a fiatalság friss levegőn van, és mozog. Mi ez, ha nem a legteljesebb egészségügyi prevenció?

Az elmúlt három évben a sportra költött mintegy 185 milliárd forint tehát egészségügyi beruházás. Amikor Seszták miniszter portáján, Kisvárdán, 1,2 milliárd forintért épül Európa Liga-mérkőzések lejátszására is alkalmas stadion az NB II-es csapatnak, akkor abban az is benne van, hogy az átadása után nyilvánvalóan csökken a lakosság átlagos vérnyomása, cukorszintje, valamint szív- és koszorúér-megbetegedések iránti hajlandósága. És fordítva.

Az már igaz, hogy például a Merényi és a János kórház pszichiátriája hamarosan összeomlik, de közben megépül Szegeden kétmilliárd forint taopénznek nevezett állami támogatásból Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök másodosztályú csapatának a hat­ezres stadionja, minek következtében a magyar futballválogatott a jelenlegi 20. helyről akár a 19. pozícióba is előléphet az európai ranglistán.

Azért ezeket a beruházásokat említjük, nehogy azt higgye valaki, hogy a most már a százmilliárdos költséget is túllépő nemzeti stadionnal van a bajunk. Az nagyon jó, hogy megépül, igaz, az olimpiára fel kell húzni mellé egy másik hatvanezres arénát is, az atlétikai versenyek lebonyolítására.

Vegyük továbbá észre, hogy kulturálisan még soha ennyire egy srófra nem járt a hazai sportvezetők agya, mint ezekben az években. A futballszövetséget például Csányi Sándor OTP-vezér, dollármilliárdos, Orbán Viktor szotyolázópartnere vezeti. A kosárlab­dázók szövetségét Szalay Ferenc fideszes politikus, a kézilabdázókét a pártalelnök Kocsis Máté, a birkózókét a rezsibiztos Németh Szilárd, a korcsolyázókét Kósa Lajos pártalelnök, a teniszezőkét Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a vívókét Csampa Zsolt helyettes belügyi államtitkár irányítja.

Csupa szakértő, akik olyan vetélytársakat győztek le ellenszavazat nélkül az elnökválasztásokon, mint a volt kézilabdás klasszis Farkas Ágnes, vagy az olimpiai bajnok birkózólegenda, a sportszövetséget korábban kitűnően vezető Hegedűs Csaba.

És akkor a Fradi, az MTK vagy a Videoton futballklubok elnökeit, Kubatov Gábor pártigazgatót, az ősfideszes Deutsch Tamást vagy a természetjárók szövetségét is irányító, Orbán Viktorral kötélbarátságban lévő többszörös milliárdos Garancsi Istvánt nem is említettük.

Megtiszteltetés lesz a világ sportolóinak, ha egy ilyen udvartartás látja majd vendégül őket a budapesti olimpián.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/6  •  III. 13. – III. 26.
A JÓPOFA! ––> ÖT OLDALON ARRÓL,
HOGY JÁRT-E SULYOK PAPA 44-BEN
A KÍGYÓ UTCÁBAN?
Para-Kovács Imre: ünnepeljünk, hiszen Sulyok Tamás lemondott az alkotmány nélküli ország Alkotmánybíróságának elnökségéről! Váncsa István arról, meg lehet-e találni 35 millióból az élő Istent! Smuzewitz Ilona: az Operaház művészei igenis keressenek annyit, mint az egyik legnagyobb német operaház-lánc, az Aldi eladói Farkasházy Tivadar: Orbán nem állt fel a halott Navalnijra, az élő Putyinra viszont bármikor feláll Havas Henrik megtudta, milyen nemzetstratégiailag fontos kérdésről esett szó a kormánytagok és pénzemberek Tiborcz házában tartott találkozóján Dési János: a nagybőgősök mögé settenkedő büfésről, aki integetve jelzi, hogy megfőtt a virsli Verebes István lesrev élefartáH A Heti Kamu megtudta: Sulyok Tamás emlékezetpolitikai tanácsadónak kérte fel Bayer Zsoltot, aki a családi emlékek megőrzéséért fog felelni
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.