„Vesszen Puskás, vesszen Sebes!”

Megyesi Gusztáv
2016. 07. 06. · Hócipő 2016/14
Amikor 1954 nyarán a magyar labdarúgó-válogatott hazaindult a svájci világbajnokságról, a játékosok legnagyobb megdöbbenésére a vonatszerelvény a Keleti pályaudvar helyett már Tatán megállt, és mindenkinek le kellett szállnia. A döbbenetet csak fokozta, hogy az edzőtáborban kötöttek ki, ahol személyesen Rákosi Mátyás, a párt mindenható főtitkára várta őket, ám számonkérés, vagy az internálásról szóló döntés közlése helyett megköszönte a csapat szereplését, amellyel méltóképpen képviselte a szocializmust építő magyar Népköztársaságot.

Nem valószínű, hogy létezik valaki, aki ne tudná, hogy a Puskás-féle aranycsapat nem kis csalódást okozva, a döntőben a korábban egyszer már tönkrevert németektől kikapva, csak a második lett.

Hatvankét évvel később ugyanennek a futballimádó nemzetnek a válogatottját a Hősök terén több tízezer szurkoló ünnepelte euforikus állapotban, a fiúkat és a szövetségi kapitányt is nemzeti hősöknek nevezve. A fiúk az Európa-bajnokság 24 csapata közül a 13. helyet szerezték meg. A felfokozott hangulatot ők is azonnal átvették, ami nem csoda, hiszen a franciaországi meccseiken húszezer magyar turista űzte-hajtotta őket, itthon pedig ezrek drukkoltak piros-fehér-zöldbe öltözve a nyilvános kivetítők előtti közös meccsné- zéseken, a mérkőzések után pedig elözönlötték az utcákat, leálltak a villamosok, négynaponként élt meg az ország szilveszteri bulit.

És nem volt megállás. A Hősök terei fogadáson Dzsudzsák Balázs csapatkapitány már nemzeti egységről beszélt, amit a csapat kovácsolt egybe a játékával, s érződött, hogy mindezt komolyan is gondolja, miként a köztévé is folyamatosan harsogta, hogy a fiúk az Európa-bajnokságon szerzett egy győzelmükkel, két döntetlenjükkel és egy vereségükkel megváltoztatták nemcsak az emberek közérzetét, de egymáshoz való viszonyát is. Mintha megszűntek volna a konfliktusok, az emberek mosolygósak lettek, derűlátók, újra vállvetve állt össze a magyar, tudott összefogni, a nehéz pillanatokban is sírás-rívás helyett bízni és biztatni, s lám, meglett az eredménye.

Hatvankét évvel ezelőtt bezzeg érdekes módon egyetlen Ibusz-csoport sem biztatta Svájcban a csapatot, és a katasztrofális világbajnoki második hely után teljesen elpártolt tőle. Mi több, zavargások törtek ki az országban, Pesten mint­egy hetvenezer ember vonult a Keleti pályaudvarra „Vesszen Puskás, vesszen Sebes!” rigmust skandálva köszönteni a vb-ezüstérmes, pár nappal előtte a brazilokat és Uruguayt bravúrosan legyőző csapatot. Kirakatokat törtek be, Sebes Gusztáv szövetségi kapitány közelben lévő lakásának ablakait bezúzták, a családját halálosan megfenyegették, de kapott a Népsport, a mai Nemzeti Sport jogelődjének szerkesztősége is.

Képzeljük el, mi van, ha a döntőben a magyar védelem kap olyan gólokat, mint a mostani a belgáktól, amikor bolondot csináltak hátsó embereinkből, akik azt se tudták, hol a labda. Mai fejjel azt várná visszamenőleg az ember, hogy a német–magyar döntő után a Keleti pályaudvart zsúfolásig megtöltő tömeg egyszerűen nem vesz tudomást a németek elleni vereségről, mint mi a belgák elleni 0-4-ről, és csak a korábbi győzelmeket ünnepli. Nem, ez elképzelhetetlen lett volna, az a csapat ugyanis a világ legjobbja volt, attól lehetett várni valamit, sőt elvárni a világbajnoki címet.

Hosszú-hosszú évek következetes munkájával azonban sikerült itthon elérni, hogy az Európa-bajnokság előtt nem várt senki semmit a csapattól, így teher nélkül, felszabadultan játszhatott, nyugodt körülmények között, értő kezek és fejek által felkészítve, hogy aztán a nem várt csoportgyőzelem tényleg egy egész országot bolondítson meg, kamaszkorunk legmámorosabb érzését visszahozva.

Plusz, hogy egyszer sem kerültek szóba a magyar futball olyan alapvető fogalmai, mint például a bunda.

1954-ben az emberek az első indulatuk elszálltával racionális magyarázatot kerestek a kudarcra. Száz Mercedes gépkocsiért eladtuk a meccset a németeknek – ez volt a legelterjedtebb magyarázat. Most viszont szóba se került, hogy a belgák ellen Dzsudzsák lövései rendre azért nem találtak kaput, mert az ellenfél összetörhetetlen luxusautóval fizette le a magyarok csapatkapitányát. De még az se, hogy mindenkit becsapva előre megbeszéltük volna a portugálok elleni döntetlent, hisz az iksz mindkét csapatnak nagyon is megfelelt.

Két hétre megtisztult a magyar foci, és legszebb arcát mutatta, tényleg együtt élt játékos és szurkoló, utóbbi isteneknek tekintve előbbieket. Ezt egyetlen sportág sem tudja elérni. Pedig a magyar focisikerek hetében kajak-kenu Európa-bajnokságot is rendeztek, 15 érmet hoztunk haza, köztük öt aranyat, Kozák Danuta egymaga hármat, ám szinte visszhang nélkül. A férfi kézilabda-válogatott a szerbek ellen sikerrel kvalifikálta magát a világbajnokságra, akadt olyan sportrovat, amelyik nem tartotta fontosnak közölni a hírt.

Viszont azt az újságokból tudjuk, hogy a Múzeumok éjszakáján ünnepélyes keretek között állították ki a Szombathelyi Képtárban Király Gábor immár nemzeti szimbólummá vált szürke mackóalsóját, Dzsudzsák Balázst pedig a legmagasabb megyei kitüntetéssel jutalmazta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlése a térség Európa-bajnokságon tanúsított népszerűsítéséért.

Mi lett volna itt, ha a 12. helyen végzünk?
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2017/8  •  IV. 12. – IV. 25.
SOK LÚD NEM GYŐZ DISZNÓT! Smuzewitz Ilona megtudta, a Tesco csak akkor maradhat, ha bizonyítaná, hogy New Yorkban van egy 1897 óta működő egyeteme. Para-Kovács Imre közel-keleti költő- és ingatlankereskedőként hetven kecskét ajándékozott a miniszterelnök lányának. Kéri László a győztesek Gazdagodj okosan játékáról. Farkasházy Tivadar szerint Gaskó spórolt, hiszen Salvador Dalítól is vehetett volna egy faliórát! Trunkó Barnabás szerint Orbán minden útja Moszkvába vezet. Összeszedtük Matolcsy György nőügyeit, már akiket ő tart el. Beismerés: Fotósunkat a lap buszoztatta mindhárom CEU tüntetésre! Új rovatunk: Az elmúlt két hét friss zöldségei és gyümölcsei a médiában – internetes olvasóink osztályzatai alapján. A Hócipő 500 millióra perli az államot, mert 26 éve a lap találta ki, hogy a toronyugrás a Lánchíd és a Margit-híd között legyen!
Hócipősök könyvei
PARTNEREINK




GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.