Juliska ne a Nyugatinál kurválkodjon!

Smuzewitz Ilona

2010. 12. 01. · Hócipő 2010/24

A kiemelkedően kulturálisan elkötelezett parlamenti képviselő felháborodottan mondta interpellációjában, hogy a Nemzeti Színház János vitézében Juliska prostituált a Nyugati pályaudvarnál. Ami őt nyilván nagyon elkeseríti. Mert nem tudja, hová tűnt Jancsika. Aki strici lehet.

Vagy fiúprosti. Nem tudom, ki mire gerjedne. Vagy nem a Jancsika Juliskájára gondolt? Lehet, hogy a Nyugatinál prostituálódó Juliska intézetben nevelkedett és korán megesett lányanyaként lett prostituált, ez pedig a kiemelten kulturált képviselő számára elviselhetetlen.

Juliska inkább máshol kurválkodjon. Olyan helyen, ami jobban illik a darabhoz. Az emberkereskedők vigyék inkább Taljánországba.

Vagy Juliska kurválkodhat, ha akar, de ne barátkozzon Iluskával, hanem húzzon el a János vitézből, ahol eddig nem szerepelt, úgyhogy nem is fog hiányozni senkinek.

Ennyit minimum el kellett mondani a Nemzeti Színház repertoárjának tartalmi kritikájaként. Most jöjjenek a gyakorlati tudnivalók.

Az első és legfontosabb gyakorlati tudnivaló egy megválaszolhatatlan kérdés.

Hány nemzet állami ünnepét kell, hogy ismerje a Nemzeti Színház igazgatója? Vagy egy átlagosan magyar ember.

Hogy a románt ismernie kell, az már evidens. A magyar ember identitásának része, hogy tisztában van a román állami és nemzeti ünnepekkel.

Román ünnepben él a magyar.

Ha magyar ember azt hallja, december elseje, mindjárt tudja, hogy románnal nem köt terembérleti szerződést. Június 26? A nemzeti zászló ünnepe? Szó sem lehet róla.

Ám hogyan állunk a szlovák ünnepekkel? Azokat is ismerni kell? Mindet? Január elsején bármi jót kívánhatunk-e a szlováknak? Mert az neki nem csak újév. Hanem a szlovák köztársaság alapítása is. Ha szlovák jön hozzánk szilveszterezni, akkor az olyan, mintha december elsején románnak adjuk bérbe a színházat?

Július 5-e, Szent Cirill és Metód ünnepe is zavar minket, vagy azt nyugodtan ünnepelhetik a szlovákok? És mi legyen augusztus 29-ével, a szlovák nemzeti felkelés napjával? Nekem az olyan magyarellenesnek tűnik, a szlovákok lehetőleg ne lázadozzanak itten. Szeptember elsején mit csináljunk? Adhatunk bérbe termet a szlovák alkotmány ünnepére, vagy inkább hivatkozzunk az iskolakezdésre, és mindenhova hívjuk el Hoffmann Rózsát? És november 17-én, a szabadságért és demokráciáért vívott harc napját miért utasítsuk el? Azért, mert a szlovák szabadságról szól? Vagy azért, mert a demokráciáról?

A legkényesebb dátum azonban a szeptember 15-e. Ez Mária, Szlovákia védőszentjének ünnepe. Evvel mi legyen? Mondjuk azt, hogy a magyar korona alattvalóiként eltöltött időkben szokták meg, hogy Mária a védőszentjük. Vagy ragaszkodjunk a felcsúti felajánláshoz, s a tokaji borral együtt a védőszentet is követeljük vissza?

Lépjünk tovább. Mit tegyen a színházigazgató, ha váratlanul kazah küldöttség toppan be az irodájába, és közli, hogy bérelne? Ha december 16-a a dátum, feltételezhetjük, hogy Kazahsztán függetlenségének napját ünnepelné. Zavar minket Kazahsztán függetlensége? Szerintem nem törődünk vele. Ünnepeljenek. És augusztus 30., az alkotmány ünnepe? Ha elég ügyesek vagyunk, az önkormányzat augusztus 20-i fogadását is betolhatjuk a terembe, a polgármesterünk pedig hálás lesz.

De mit tegyen a színházigazgató, ha a kazahok július 6-át, a főváros napját ünnepelnék? Ami az elnökük születésének napja. Jó az nekünk, ha Nurszultán Nazarbajev örökös elnök születésnapját ünneplik? Hiszen mégsem a demokrácia bajnoka, Kazahsztánban statáriális tárgyalások vannak, meg halálos ítélet, a börtönviszonyokba jobb bele sem gondolni.

Ilyen érzékeny nemzetközi és hazai helyzetben mit tehet a színházigazgató, ha a személyi kultusz megnyilvánulására terelődik a szó?

Egyszerű. Leülteti a vendégeket, konyakkal kínálja őket, a titkárát meg kiküldi a Nyugatihoz. Kérdezze meg, hogy vetkőzést is vállal-e Juliska, a kurva.

Söprés

Nálunk már elkészült az első lista. A ház feltételezett magán-nyugdíjpénztári kulákjairól. Akikről úgy sejtik, hogy otthon még rejtegetnek néhány morzsa magán-nyugdíjpénztári tagságot. Akikről el tudjuk képzelni, hogy kiiratkoznak a közösségből, hogy a nyugdíjkérdés mezején is saját útjukat járják. Akik nem értékelik a biztonságos, erős, gondoskodó és magyar államot.

Az ötödiken lakó hangos nő kezdte összeírni a listát, „maga ezt biztos megérti, aranyoskám, magának is vannak gyerekei”, magyarázta a lift előtt, „nekünk gondolnunk kell a jövőre is”. Inkább legyünk kezdeményezők, és jelezzük a gyanús szomszédokat, ne várjuk meg, hogy a Nemzetgazdaság bőrkabátosai kezdjenek el kutakodni a házban. A szomszéd lépcsőházban már jártak, mindenhova becsöngettek, a polcról leszedték a könyveket, benéztek az ágyneműtartóba, mindenhol magán-nyugdíjpénztári tagságot kerestek. „Az uszkáros öregasszony a fia tagságát a fűzőjébe rejtette el, de megtalálták, és azóta nem tudni, mi van vele.” Állítólag önként ment el.

„Abban nekünk semmi jó nem lesz, ha Matolcsy söpri le a padlást”, mondja. Az ötödiken lakó hangos nő férje szerint, ha a nemzetgazdaságiak nem találnak elég magán-nyugdíjpénztári eszközt, akkor majd elveszik a bankbetéteket, és ők meg egyébként is feketevágásra készülnek, a malacka ott röfög a pincében. „Nehogy már elvigyék azt a kis zsírt meg hurkácskát is”, mondja a nő, a férje meg bólogat. „Adjuk már oda a nyugdíjat, mert addig nem hagynak békén.”

Aki nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, egyelőre még a saját lakásában lakhat.

Smuzewitz Ilona
legolvasottabb cikkei

Smuzewitz Ilona
legfrissebb cikkei

Smuzewitz Ilona összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10 • V. 6. – V. 19.

Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finnugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.