Botrány a Nemzeti ünnepen

Megyesi Gusztáv
2010. 03. 16.
Már az némi rosszallást váltott ki a pesti népben, hogy a déli órákban Irinyi János márciusi ifjú, a világ forradalmainak történetében vélhetően egyedülálló módon teljesen váratlanul háromórás ebédszünetet rendelt el, délután aztán újabb malőr történt. Az ifjak Táncsics Mihályt ugyan kiszabadították börtönéből, de a másik politikai fogolyt, Eftimie Murgu román tanárt egyszerűen ottfelejtették. Vele beszélgettünk.

Hócipő: Számított a szabadulásra?

Murgu: Dehogy számítottam. Mihajló sem számított rá.

Hócipő: Mármint Táncsics Mihály.

Murgu: Igen, Stancsics Mihajló. Anyja szlovák, apja horvát, én magam román, úgyhogy nemzetközi fogolycsoport voltunk mi ketten. Mindketten sajtóvétség miatt ültünk, pontosabban szólva feküdtünk a priccsen, amikor nagy lárma támadt odakint.

Hócipő: A forradalom hangjai.

Murgu: Azt nem tudom, mert én csak Rosenbaum őrnagy hangját hallottam, aki felcsapta a cellaajtót, s könyörögve kérlelte Mihajlót, hogy amikor perceken belül kiszabadítják őt az ifjak, szóljon nekik, hogy ne ordítozzanak annyira. Mihajló nem értette, miről van szó, hiszen aznapra senkit se várt.

Hócipő: És akkor az ifjúság belépett a cellába és kiszabadította őt.

Murgu: Nem az ifjúság jött be, hanem Mihajló felesége, Terike.

Hócipő: Gondolom, meglepődtek.

Murgu: Teljes mértékben. Terike csak másnapra ígérte, hogy jön, hoz egy szép dinnyét, a belsejében maroktelefonnal. Ennek megfelelően rá is kérdezett Mihajló Terikére, hogy na mi van, elhoztad, amit kértem?

Hócipő: Mire Terike...

Murgu: Mihály, kiáltotta Terike, nincs többé cenzor! Majd bejött az ifjúság, s Mihajló legnagyobb rémületére a vállukra vették, berakták egy hintóba, a lovakat elzavarták, majd ők maguk húzták át a hajóhídon.

Hócipő: Nem mondtak semmit?

Murgu: De igen. Hogy szabadság van, és most már minden jó lesz. Szegény Mihajlót, ahogy hallom, a Nádor szállóba vitték, ott aztán ruhástul el is aludt nyomban, jól el is késett az esti színházi előadásról.

Hócipő: És ön?

Murgu: Engem itt hagytak, és csak április 8-án szabadulok, amikor a román ifjúság fog majd rabot szabadítani, és már csak én leszek az egész körletben.

Hócipő: Mihajlóval tartják majd a kapcsolatot?

Murgu: Sajnos a forgatókönyv szerint már nem találkozunk. Őt akkor hozzák be legközelebb, midőn én szabad leszek, mikor meg engem csuknak le ismét, ő lesz kint. A történelem, amely összeköti, olyannyira el is választja legnagyobb fiait.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/14  •  VII. 1. – VII. 14.
Para-Kovács Imre: Szabadabban érezhetjük magunkat, nem indítanak ellenünk hajtóvadászatot, de ez nem jelenti azt, hogy beleszólhatunk. Hát kösz! Smuzewitz Ilona: az új magyar űrügynökség meg tudja majd mondani, hogy föntről látszott-e az aranykonvoj, vagy csak a karmelitából? Váncsa István: Hol meleg van, ott meleg van! – azaz pont olyan, mint a zsarnokság! Farkasházy Tivadar a hatvan évvel ezelőtti és mostani lopásról, és a mértékről Havas Henrik részleteket szerzett Orbán: Életem és harcom Brüsszel bürokratái ellen - című készülő kötetéből Dési János a jövendő elnök-casting alkalmából feleleveníti, hogyan lépett be Göncz Árpád irodájában a gardróbszekrénybe Juszt László szerint igaza van Orbánnak, tényleg fantasztikus országot csinálnak, csak nem érti, miért nem tette hozzá, hogy: maguknak! A Heti Kamu megtudta: csirkekopasztó-üzemben folytatják a kirúgott megafonosok Selmeczi Tibor a digitális világban a WC-papírt is lecseréli billentyűzetre, de hiába nyomkodja a DEL-billentyűt, az nem töröl.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.