Holland tuti (Hollandia - Uruguay 3:2)

Megyesi Gusztáv
2010. 07. 07.
Így kellett történnie. Túl azon, hogy Uruguay szimpatikus csapat, jó is. Abbahagyták azt az utálatos futballt, amivel régmúlt tornákon a világot akarták kivédekezni erős csontzene kísérettel. A hollandok annyival voltak jobbak, hogy mindent egy kicsivel gyorsabban és erőteljesebben csináltak. Valamint Suarez hiányával, értve ezalatt, hogy a Ghana elleni meccs egyszerre pozitív és negatív főhőse nem játszott. Így emitt Robben és Schneider állt az egyik oldalon mint kulcsember, amott viszont Forlan mellett üresen tátongott egy hely, senki nem tudta betölteni, Forlan pedig, hiába a világbajnokság legprímább csatára, egymaga kevés.

A meccs azon ment el uru szempontból, hogy amikor egyenlítettek, nem tudták megfogni a hollandokat. Amikor viszont Schneider belőtte a lábak alatt a második holland gólt, sejteni lehetett, hogy nem ennyi lesz a vége. Robben fejese aztán azt üzente, hogy megvan a vége. Ám nem így történt, s ez ennek a világbajnokságnak a legfőbb erénye: a meccsek végén mindig történik valami. Le a kalappal az uruk előtt, ahogy mentek előre a hosszabbítás másodperceiben is. Képzeljük el, mi van, ha Forlant nem cserélik le, s beüt egy szabadrúgás. Képzeljük el, hogy Uruguay kiegyenlít, a hosszabbításra meg nincs a pályán Robben, mert őt is lecserélték.

Ám így igazságos: Hollandia a döntőben, a holland focitörténelem negyedik vagy tán ötödik, de lehet, hogy csak a hatodik legjobb garnitúrája döntőt játszik, s ami nem sikerült 1974-ben, majd 1978-ban Cruyfféknak, Neeskenséknek, majd később Van Bastenéknak, Kluivertéknak, Bergkampéknak, az sikerül majd nekik. Ennek a szürke jelzővel illetett társaságnak, amely ugyan mélyszürke mivoltában is pontveszteség nélkül tarolt a selejtezőkön, s emberemlékezet óta nem kapott ki, ám amelyben nincsen egyetlen igazi világklasszis se. Nem baj, Hollandia, azért nagyon ne búslakodj, jönnek még szebb idők is.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/18  •  VIII. 27. – IX. 9.
Orbán repülőről is megtekintette, elkészült-e már a hatvanpusztai félkész mezőgazdasági üzem! Para-Kovács Imre: A lán ugrani készül, avagy az oroszok akkor fosztogatnak és erőszakolnak Ukrajnában, ha azt Szijjártó már megbeszélte Lavrovval Váncsa István a falvak kedvenc időtöltéséről: a kocsmák előtti mocskosfideszezésről Smuzewitz Ilona megtudta: úgy pótolják az orvosokat, hogy minden vajúdó kismama kezét egy vízvezeték-szerelő fogja majd Farkasházy Tivadar nem érti, a kormány miért tudta azonnal, kik gyújtották fel a kárpátaljai templomot, és most miért nem tudta Sulyok, kik bombázták Munkácsot? Havas Henrik egy Semjén Zsolt kezében tartott Bibliára esküdött, hogy hallgat Dési János Kőszeg Ferenccel beszélgetett az ügynökök elöli futásról és a Pride-sétáról Selmeczi Tibor Mészáros Lőrinc nyomdokain: gázszerelésbe kezdett egy vécépumpával Verebes István galériája, avagy a sértődött ellenzéktől a Fidesz utolsó órájáig A Heti Kamu kioknyomozta, hogy a NER-elit tihanyi, luxusnyaralónak tűnő gyümölcsfeldolgozói mellett nem úszómedencék épültek, hanem feszített víztükrű cefrekádak
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.