Szabadidőruha

Litkai Gergely
2008. 06. 03. · Hócipő 2008/11
A hazai utazási szokások sokáig geopolitikailag kedvező fekvésünk ellenére a turizmus mint olyan ellen szóltak. Minek elutazni, ha lehet ülni otthon a szabadidőruhában, kézben a sör, háttérben fátyolvízesés/pálmás tengerpart poszter. Minden az elutazás ellen szól: sok éghajlat nem kompatibilis a szabadidőrucival, a sör vagy drágább, vagy rosszabb, egy nyaralás árából meg kijön 50 darab poszter minimum. Ha úgy tetszik, az ember hetente cserélgetheti.

Az egész kulcsa azonban a szabadidőruha. A magyar ember ugyanis, ha szabadidejét tölti, szabadidőruhát hord. A kocsmában, a Tescóban, ha kirándul, ha szalonnát süt a kertben, ha sétál egyet a városban, esetleg rokonlátogatásra indul - egyházi és rögtönös tortafogyasztást igénylő ünnepek kivételével. Az emberek kérkednek vele mintegy: Nézzed, he, a szabadidőmet töltöm... Például mikor hétvégi bevásárláskor valaki büszkén kocsit tol, szinte szétfeszíti a szűkös kereteket a megmondani vágyás - igen, jól látod, most nem dolgozom, lehet, hogy hétfőtől péntekig árufeltöltő vagyok ugyanitt, de most relaxálok. Hobbizok. Szabadidőzök. A szabadidőruha-viselés legfejlettebb formája a matching outfit. Ezen angol kifejezés lényege, hogy apa és anya azonos mackómelegítőt hord, és erre büszke. Nyilván húszévi házasság után jól jön - amennyiben arcról nem menne -, ha a tejpult előtt felismeri a hasonszőrű felsőruházati termékről a nejt, és az ő kocsijába dobja a szafaládét, az Írisz krémlikőrt és a maxi zsírtartalmú tejfelt, nem kiszolgáltatva a körút gyümölcseit egy ismeretlen szabadidőruhának.

A szabadidőruhák válfajai immár ősidőktől fogva csoportosodnak. Első helyen a szöszmöszmackó áll, mely gyakran inkább már szöszmösz csupán, a mackóságra már vajmi kevés ismertetőjel utal. A szöszmöszmackó ugyanakkor megőrzi a test hajlatait, mintegy szerves gipszként. Mikor lehajol a mackótulajdonos, és elővillanik a kőművesdekoltázs, szedeget, szöszmötöl, rakosgat a mackós, s mire feláll, ott marad egy fenék, üresen a térbe vetve magát, mintegy robbanó szupernóva, amelyből már eltűnt az anyag, csak a forma maradt, a fény, amelyet földi távcsövek érzékelnek csupán. Összefoglalva, egy virtuális szöszmösz farzatlenyomat domborodik még soká. Ugyanez igaz a térdre is, de itt már gyakoribb az anyaghiány, a stoppolás. Néha egy hosszabb térgyepelés után a szöszmösztérd csupán fájó lendülettel nekiveselkedő torzó marad, mivel közepén a folytonossági hiány, a lyuk látszik, mint egy híd a zárókő nélkül.

A másik fő típus a szikrázós, csillogós dzsogging. 110% műszál, amelyből 10% ajándék. A szikrázós dzsogging elektrosztatikusan áramot fejleszt, mint egy Van de Graaf generátor, és amikor két szikrázós kezet ráz, a Jedi visszatér jelenete ötlik az ember eszébe: a Császár árammal ütteti Luke-ot, az pedig rugdoz, mint egy optimális Galvani-béka. Szállnak a szikrák, érezni a feszkót, a zsebekben újraindulnak a mobilok és palmszámítógépek, rebootolnak a pacemakerek.

Végül pedig itt a leggyakoribb szabadidőruha: a susogós, amelynek még műszálasabb formája a recsegős. Ez már szinte mozogni sem enged, minden lépés olyan nehéz, mintha egy folyó jegét törnénk be lékhorgászathoz. Nem is ruha, csomagolás, amelynek mintázata is gyakran a csomagolópapírok szín- és motívumvilágát idézi. Ennek köszönhető, hogy a világ bármely repterén megmondható, hol a magyar csopi. Ott, ahonnan a susogás jön, mint amikor nádbugákat fújja a szél. Ott vannak a mieink.

A szabadidőruha megváltoztatja az ember mozgását. Nyakban lazít, a térdek kicsit rogyasztanak, és imbolygóssá válik a haladás. Mintha zacskóstej-mezőn egyensúlyoznánk. A gondolatok szerteszaladnak, a test megereszkedik, szétpuhul, mint amikor kenyeret dobunk a tejeskávéba.

Mackóban lenni jó. Tökéletes komfortérzet, ismerős szöszmöszök. Strandpapuccsal és frottírzoknival gazdagítva maga a hedonizmus. Az otthon melege tölti el, amikor belenyúl a zsebbe, és tízszer mosott papír zsebkendők közt kalandoznak el ujjai. Kedves olvasók! A cikk végén nem is tudok mást javasolni: ha nem lettek volna mackóban, vegyék fel, és olvassák el újra a cikket! Megdöbbentően más lesz.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2022/17  •  VIII. 10. – VIII. 23.
VÁNCSA + PARA + SMUZEWITZ + FARKASHÁZY + VEREBES + DÉSI + TRUNKÓ + SELMECZI + VFJ + ÜRMÖS + MARABU + BÉLABÁTYÓ... Váncsa István: az autópályákat is ellopták, ha pedig emiatt gutaütést kapnánk, nem terheljük az ellátórendszert, se mentő, se benzin, se ahová bevihetne minket Para-Kovács Imre: Ez az én harcom – mondta Orbán Texasban – békében toporzékolni és ordibálni, veszély esetén sunnyogni a szőnyeg alatt, amíg mások meg nem oldják a problémát Smuzewitz Ilona: a fatüzelés nem a szegénység jele, hanem a szerénységé! Farkasházy Tivadar csodálkozik, hogy Orbánt még a landsbergi börtönbe se kellett zárni ahoz, hogy megírja texasi beszédét Verebes István: Itt a hülye, hol a hülye? Dési János örvend, hogy a Magyar Államkincstár spórol a közalkalmazottak WC-papírján, ez aztán a fejlődés A Heti Kamu megtudta, visszakéri a kormány a választási kampányban ingyen osztott krumplit és tűzifát, megélhetési költségcsökkentés-csökkentés címén Összegyűjtöttük, mely operákat kell betiltani kulturális keveredés miatt Trunkó Barnabás szerint az iskoláknak most nem pedagógusokat kéne keresniük, hanem a fatüzeléses kályhákhoz értő pedellusokat
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.