Szabadidőruha

Litkai Gergely
2008. 06. 03. · Hócipő 2008/11
A hazai utazási szokások sokáig geopolitikailag kedvező fekvésünk ellenére a turizmus mint olyan ellen szóltak. Minek elutazni, ha lehet ülni otthon a szabadidőruhában, kézben a sör, háttérben fátyolvízesés/pálmás tengerpart poszter. Minden az elutazás ellen szól: sok éghajlat nem kompatibilis a szabadidőrucival, a sör vagy drágább, vagy rosszabb, egy nyaralás árából meg kijön 50 darab poszter minimum. Ha úgy tetszik, az ember hetente cserélgetheti.

Az egész kulcsa azonban a szabadidőruha. A magyar ember ugyanis, ha szabadidejét tölti, szabadidőruhát hord. A kocsmában, a Tescóban, ha kirándul, ha szalonnát süt a kertben, ha sétál egyet a városban, esetleg rokonlátogatásra indul - egyházi és rögtönös tortafogyasztást igénylő ünnepek kivételével. Az emberek kérkednek vele mintegy: Nézzed, he, a szabadidőmet töltöm... Például mikor hétvégi bevásárláskor valaki büszkén kocsit tol, szinte szétfeszíti a szűkös kereteket a megmondani vágyás - igen, jól látod, most nem dolgozom, lehet, hogy hétfőtől péntekig árufeltöltő vagyok ugyanitt, de most relaxálok. Hobbizok. Szabadidőzök. A szabadidőruha-viselés legfejlettebb formája a matching outfit. Ezen angol kifejezés lényege, hogy apa és anya azonos mackómelegítőt hord, és erre büszke. Nyilván húszévi házasság után jól jön - amennyiben arcról nem menne -, ha a tejpult előtt felismeri a hasonszőrű felsőruházati termékről a nejt, és az ő kocsijába dobja a szafaládét, az Írisz krémlikőrt és a maxi zsírtartalmú tejfelt, nem kiszolgáltatva a körút gyümölcseit egy ismeretlen szabadidőruhának.

A szabadidőruhák válfajai immár ősidőktől fogva csoportosodnak. Első helyen a szöszmöszmackó áll, mely gyakran inkább már szöszmösz csupán, a mackóságra már vajmi kevés ismertetőjel utal. A szöszmöszmackó ugyanakkor megőrzi a test hajlatait, mintegy szerves gipszként. Mikor lehajol a mackótulajdonos, és elővillanik a kőművesdekoltázs, szedeget, szöszmötöl, rakosgat a mackós, s mire feláll, ott marad egy fenék, üresen a térbe vetve magát, mintegy robbanó szupernóva, amelyből már eltűnt az anyag, csak a forma maradt, a fény, amelyet földi távcsövek érzékelnek csupán. Összefoglalva, egy virtuális szöszmösz farzatlenyomat domborodik még soká. Ugyanez igaz a térdre is, de itt már gyakoribb az anyaghiány, a stoppolás. Néha egy hosszabb térgyepelés után a szöszmösztérd csupán fájó lendülettel nekiveselkedő torzó marad, mivel közepén a folytonossági hiány, a lyuk látszik, mint egy híd a zárókő nélkül.

A másik fő típus a szikrázós, csillogós dzsogging. 110% műszál, amelyből 10% ajándék. A szikrázós dzsogging elektrosztatikusan áramot fejleszt, mint egy Van de Graaf generátor, és amikor két szikrázós kezet ráz, a Jedi visszatér jelenete ötlik az ember eszébe: a Császár árammal ütteti Luke-ot, az pedig rugdoz, mint egy optimális Galvani-béka. Szállnak a szikrák, érezni a feszkót, a zsebekben újraindulnak a mobilok és palmszámítógépek, rebootolnak a pacemakerek.

Végül pedig itt a leggyakoribb szabadidőruha: a susogós, amelynek még műszálasabb formája a recsegős. Ez már szinte mozogni sem enged, minden lépés olyan nehéz, mintha egy folyó jegét törnénk be lékhorgászathoz. Nem is ruha, csomagolás, amelynek mintázata is gyakran a csomagolópapírok szín- és motívumvilágát idézi. Ennek köszönhető, hogy a világ bármely repterén megmondható, hol a magyar csopi. Ott, ahonnan a susogás jön, mint amikor nádbugákat fújja a szél. Ott vannak a mieink.

A szabadidőruha megváltoztatja az ember mozgását. Nyakban lazít, a térdek kicsit rogyasztanak, és imbolygóssá válik a haladás. Mintha zacskóstej-mezőn egyensúlyoznánk. A gondolatok szerteszaladnak, a test megereszkedik, szétpuhul, mint amikor kenyeret dobunk a tejeskávéba.

Mackóban lenni jó. Tökéletes komfortérzet, ismerős szöszmöszök. Strandpapuccsal és frottírzoknival gazdagítva maga a hedonizmus. Az otthon melege tölti el, amikor belenyúl a zsebbe, és tízszer mosott papír zsebkendők közt kalandoznak el ujjai. Kedves olvasók! A cikk végén nem is tudok mást javasolni: ha nem lettek volna mackóban, vegyék fel, és olvassák el újra a cikket! Megdöbbentően más lesz.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/18  •  VIII. 27. – IX. 9.
Orbán repülőről is megtekintette, elkészült-e már a hatvanpusztai félkész mezőgazdasági üzem! Para-Kovács Imre: A lán ugrani készül, avagy az oroszok akkor fosztogatnak és erőszakolnak Ukrajnában, ha azt Szijjártó már megbeszélte Lavrovval Váncsa István a falvak kedvenc időtöltéséről: a kocsmák előtti mocskosfideszezésről Smuzewitz Ilona megtudta: úgy pótolják az orvosokat, hogy minden vajúdó kismama kezét egy vízvezeték-szerelő fogja majd Farkasházy Tivadar nem érti, a kormány miért tudta azonnal, kik gyújtották fel a kárpátaljai templomot, és most miért nem tudta Sulyok, kik bombázták Munkácsot? Havas Henrik egy Semjén Zsolt kezében tartott Bibliára esküdött, hogy hallgat Dési János Kőszeg Ferenccel beszélgetett az ügynökök elöli futásról és a Pride-sétáról Selmeczi Tibor Mészáros Lőrinc nyomdokain: gázszerelésbe kezdett egy vécépumpával Verebes István galériája, avagy a sértődött ellenzéktől a Fidesz utolsó órájáig A Heti Kamu kioknyomozta, hogy a NER-elit tihanyi, luxusnyaralónak tűnő gyümölcsfeldolgozói mellett nem úszómedencék épültek, hanem feszített víztükrű cefrekádak
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.