Boldog emberek

Megyesi Gusztáv

2013. 04. 17. · Hócipő 2013/08

Újsághír szerint, noha Sztankay István a nemzet színészeként havi juttatást kap az államtól, gyermekei nem akarnak rajta élősködni. A szintén a művészetnek élő lánya és fia burgonyaszirom-sütő standot nyitott a Belvárosban. Minthogy a 77 éves színész sem vállal már szerepeket, ő is besegít a vállalkozásba, legutóbb éppen almaízű teát árult. Szerencsére nem ő az egyetlen az országban, aki megtalálta a számítását.

Hatvannégy éves szívsebész vagyok, sajnos nem kaptam meg az engedélyt a miniszterelnök úrtól a további munkához, így vissza kellett vonulnom. Most csipkeveréssel foglalkozom, az ujjaim elég gyorsan átálltak, szerencsére itt is finom és precíz mozdulatokra van szükség. Hogy hevesebben vert-e a szívem, amikor az első csipkét verni kezdtem? Nem, nem vert hevesebben, mert még idejében bevettem előtte a szükséges szívgyógyszert.

Most már ha térden állva könyörögnének, akkor se mennék vissza büntetőbírónak. Jelenleg egy könyvelő cégnél dolgozom, két betéti társaság tartozik a kezem alá, mindkettő evás, tehát egyszerűsített vállalkozói adót fizet. Ennek megfelelően tíz-tizenöt nap alatt végzek az adójuk kiszámításával, ami nem csoda, hiszen annak idején 15 ezer oldalas vádiratokat olvastam el egy-egy főtárgyalás előtt, az adójogszabályok nehogy már kifogjanak rajtam.

Az elitmagazin, ahol éveken át megbecsült fotós voltam, másfél éve ment tönkre, ám szerencsére a szakmát nem kellett abbahagynom. Egy parkolási társaságnál a szabálytalanul parkoló gépkocsikat fényképezem, néha a gazdájukkal együtt. Igényes munka ez is, nem mindig jó a világítás, ami hagyján, de a gépkocsi-vezetők sem segítik a munkámat: hiába kérem, hogy amikor beállnak a mozgássérülteknek fenntartott helyre, próbáljunk ki más pózt is, vidámabbat, fiatalosabbat, azt mondják, nekik erre nincs idejük. Némelyik autó aztán persze hogy nem a legkedvezőbben néz ki a képen.

Jó napot kívánok, mentőorvos vagyok, most rúgtak ki az állásomból egy fatális tévedésből kifolyólag. A Mérleg jegyében születtem, de ezt valamelyik rosszakaróm úgy adta tovább, hogy húsz éven át a Mérleg utcában laktam az SZDSZ-székház mellett, úgyhogy azonnal kimutatták, hogy a hibámból veszteséges a mentőállomás.

Fúvószenekarban játszottam negyven éven át, de megszűnt az állami támogatás, és feloszlatták az együttest. Szerencsére az unokatestvéremnek megvoltak a megfelelő összeköttetései, így sikerült üvegfúvóként elhelyezkednem egy kisüzemben. Megtaláltam a számításomat, csak még mindig furcsa, hogy amikor megfújom az üveget, nem jön ki hang belőle, s amikor műszak után meghajolok, nem tapsol senki.

Tudomásom szerint én vagyok az egyetlen férfi műkörömépítő az országban, ráadásul imádnak a vendégeim. Igaz, legalább fél év kellett hozzá, míg megtanultam a szakmát, sőt ma már tervrajz nélkül is bármilyen műkörmöt fel tudok építeni, úgyhogy már nem is hiányzik régi munkahelyem, az építőipari vállalat, amely megrendelés híján tönkrement.

Nekem az egész családom a nehéziparban dolgozott, én magam is martinász voltam, mondhatom, ma is bírom a megpróbáltatásokat. Az a meleg, ami itt, a pékségben van, meg se kottyan, hol van az a martinkemencéhez képest. Hogy mit csinálok? Én teszem fel a linzerkarikákra a lekvárpöttyöket, majd amikor elkészültem egy tepsivel, betolom az egészet a kemencébe. Csak az a baj, hogy az azbesztkesztyűvel meg a martinászfogóval elég nehéz megfogni a linzerkarikákat. Ezért is nem mentem cukrászdába, irtózom a tejszínhabos díszítéstől.

Igen, fogorvos vagyok. De meg ne kérdezze, hogy most hídépítőként dolgozom-e, netán koronaőr lettem a Parlamentben, mert nem mentem tönkre, jól megy a bolt. Amelyik fogorvos tönkremegy, az ássa el magát.

Megyesi Gusztáv
legolvasottabb cikkei

Megyesi Gusztáv
legfrissebb cikkei

Megyesi Gusztáv összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10 • V. 6. – V. 19.

Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finnugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.