A Fradi utáni élet

Tisztelt UEFA!

Megbízatásomnak megfelelően örömmel jelentem önöknek, hogy miután a Ferencvárost kizárták az NB I-ből, minthogy nem tett eleget az önök 73 oldalon részletezett és szigorúan betartandó követelményeinek, a magyar labdarúgás megállíthatatlanul elindult a fölemelkedés útján, a Fradi nélkül immár minden tekintetben rend és fegyelem uralkodik Puskás Ferenc hazájában.

Önök azt is jelezték nekem, hogy amint kialakul a rend és fegyelem, szívesen látogatnának el Magyarországra, hogy önnön két szemükkel győződjenek meg a licenckövetelmények betartásáról. Arra kértek, hogy személyesen én kalauzoljam önöket a honi futballvilágban, s hozzak össze baráti találkozókat is a magyar labdarúgás kiemelkedő személyiségeivel.

Nem volt nehéz dolgom. Gyakorlati okokból természetesen Budapest lesz a körút első állomása, annál is inkább, mert a fővárosban a Fradi kizárása után is öt, licencképesnél licencképesebb csapat játszik az élvonalban, s mondhatom, egytől egyig mind megfelel a legszigorúbb igényeknek is, amelyek közül ha csak egyetlenegy is nem teljesülne, kizárást vonna maga után.

Javaslom, hogy mindjárt a Megyeri úton kezdjük a napot, ebben a korszerű, államilag épített Barbie-stadionban, ahol nyilván elégedetten tapasztalják majd, hogy az előírásoknak megfelelően a tribünön mozgássérültek részére kialakított székek vannak elhelyezve, mégpedig a paraméterekkel egyező módon, ezer ülőhelyenként öt darab, melyekhez akadálymentesen föl is lehet jutni, mi több, szintén a licenckövetelményekhez igazodva a mozgássérülteket külön kapu is várja a pálya bejáratánál.

Újpesthez közel van a Vasas-pálya, itt először is tekintsék meg a tartalékcsapat edzését (tartalékcsapat hiánya kizáró ok), majd a minden kényelemmel ellátott tribünt, ezután elugorhatunk a REAC-stadionba, ahol még a Vasasnál is korszerűbb a lelátó, s az előírásokhoz ragaszkodva ezer néző fölött fedett a tribün. Az Aranycsapat világklasszis fedezetéről, Bozsik Józsefről elnevezett Kispest-stadionban egyenesen a toalettre kalauzolnám önöket, tátva fog maradni a szájuk. Ahogy az a szabályzatban áll, Kispesten ezer nézőtéri helyre öt férfi- és öt női vécé jut, valamint nyolc piszoár, mondhatni, Kelet-Közép-Európában Kispesten van az egy főre jutó legtöbb piszoár.

A Hungária körútra ugyan szintén délelőtt ugrunk majd be, ám a klubvezetők nyilván szívesen helyezik üzembe néhány percre az önök által megkövetelt tartalék világítási rendszert, amely áramszünet esetén lép működésbe, elkerülve azt a pár évvel ezelőtti helyzetet, amikor bagzó macskák másztak be a trafóházba, és emiatt félbe kellett szakítani a Rosenborg elleni BL-meccset.

Fehérvár közel van Pesthez. Bár az edzéseken csak négy-ötezer ember figyeli a játékosokat, már messziről fel fog tűnni önöknek, hogy a vendégszurkolóknak külön gépkocsi- és autóbuszparkolót építtetett a klub, ami az NB I-es indulás feltétele. Tatabányát meg már kifejezetten meglepetésnek szánnám: itt július elsejétől a kritériumoknak megfelelően külön négyszer négy négyzetméteres irányítási szoba működik biztonsági pulttal, négy székkel, görgős asztalkával, hat darab léptethető kamerát működtető berendezéssel. Győr eléggé nyugatra van, itt érződik csak igazán Európa: a Győrnek per pillanat még a régi magyar szabványok szerint sem megfelelő a pályája, ezért a Fradi leendő ősi ellenfelének, az Integrál-DAC-nak a stadionjában játssza hazai meccseit, az európai normáknak megfelelően tizenkét kamera pásztázza a tribünök minden pontját. Sopron pedig maga lesz az álom, a Káposztás utcai doppingteszt-szoba hét nyelven beszél, bár maguk a soproni vezetők csak románul.

Az ország délebbi része már a jövő évezred licencpróbáját is kiállná. Zalaegerszegen az előírásoknak megfelelően három szabályos, és első osztályú füves pálya áll egymás mellett, Pakson a színes kivetítővel ellátott eredményjelző annyira megfelel az igényeknek, hogy mikor riadó van az atomerőműben, idejár házimozizni a város. Kaposvár és Pécs városa pedig azon vitatkozik, hogy melyiknek van szebb műfüves, fedett pályája, amin persze az ország északkeleti régióiban csak nevetnek. Nézzék csak meg Debrecenben a VIP-páholyt, az előírt, egyénileg számozott, lehajtható, huzattal és karfával ellátott székekkel, vagy Diósgyőrt, ahol akár fel is frissülhetnek, tudniillik az önök elvárásainak megfelelően a mosdókban tízezer néző által is torlódás és sorba állás nélkül használható kézszárító van a falra szerelve.

A körutat természetesen Vác érintésével fejezzük be. Kies duna-parti város, késő este lesz, mire odaérünk, tehát sötét, nagyon sötét. Javaslom megkérdezni a klubvezetőket a gyertyafény mellett, hogy egy évre előre minden hónapban pozitív egyenleget fog-e mutatni a házipénztáruk, amire ők igennel fognak válaszolni.

Este aztán baráti borozgatással zárjuk a napot, megismerhetik például Hrutka János Rudit, egykori Fradi-játékost és MLSZ-vezetőt, aki a Fradi kizárása után a legvehemensebben beszélt a sajtóban a Fradi-vezetők felelőtlen gazdálkodásáról, pénzszórásáról, ami érthető, annak idején mindössze 96 millió forintért szerződtették őt a Fradihoz. Amúgy, ha bor helyett jó, hideg Fradi-sört akarnak inni, ajánlom Várszegi urat, az egész magyar futballban egyedül ő volt licencképes, agyilag is ideértve.

Ja, volna itt még a tizenhat NB I-es csapat némi adósságállománya, köztartozása, ám úriember ugyebár pénzről, adósságról nem beszél, márpedig önök urak, akik szintén úri társaságba érkeztek.